Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Ötödik rész - A polgárosodás útján
de (ti. ezek a régi utcanevek - Sz.) nem is antidemokratikus jellegűek. Kivételt képez a két új utca, ezek elnevezése viszont időszerű volt már!" A felsőbb járási- és megyei vezetés természetesen nem így képzelte el a fentről sugallt utcanév változtatási kampányt. A felsöörsi képviselőtestület - mely zömében konzervatív és vallásos gondolkodású személyből állt ezzel kis fricskát szándékozott tenni a felsőbb (és egyre inkább balra tolódó) vezetés ellen. Az egyház helyi személyiségei tudatosan tömörítették a hagyománytisztelő, vallásos erőket. Ennek céljából tettek lépéseket 1948. július 15-én. A felsöörsi r.katolikus egyházközség képviselőtestülete - Ács Antal kántortanító, dr. Kövess Ferenc miniszteri osztálytanácsos, Angyal Imre, Bugovics Ferenc, Frick Lajos, Galambos István, Steiger András, Strenner Imre, Vass Ferenc, Angyal Vendel, Pohl József, Tóth Lajos - ,,...a különböző kulturális és politikai irányzatok harcának idején!" - szükségesnek látta, hogy megalakítsák az egyházközség kulturális csoportját. Az alakuló ülésen az elnök: dr. Juszth István prépost-plébános bemutatta a csoport szabályzatának tervét. A szabályzat szerint a csoport tagja lehetett minden büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki 16. életévét elérte, nemre való tekintet nélkül. ,,...A tagok kötelessége: a kulturális csoport életében és minden vallási megmozdulásban résztvenni; a kultúrnívó emeléséhez akár tevőlegesen, akár hallgatólagosan hozzájutni; a heti taggyűléseken pontosan résztvenni." 356 Felsőörs népessége 1947-1948-ban 919 lélek volt. A növekvő népesség és ennek megfelelően a tanulókorú ifjúság létszámának növekedése - egyre sürgetőbbé tette a községben működő iskola korszerűsítését, illetve bővítését. Ennek értelmében 1948. augusztus 3-án megkezdték a - háború alatt amúgy is megsérült és a mennyezet beomlásával fenyegető - régi iskola lebontását a Templom tér 59. sz. telken. Ezzel egyidejűleg megkezdték az - 1936-1939-ben épült - Szent Imre utcai új iskolának keleti irányú kibővítését még egy tanteremmel. Ebben az időben két főnyi tantestület működött a község iskolájában, mely 1948. június 16-tól - az 1948: XXXIII. törvénycikk értelmében - az állam kezelésébe került. Az állami általános iskolában tanított és egyben igazgatója volt: Ács Antal, beosztott tanítónője volt: Ács Antalné. Díjazásukat 1947 februárjából ismerjük: Ács Antal fizetése havonta 283 forint, Ács Antalné havi fizetése pedig 146 forint volt. Az állami fizetéshez járult ekkor még az egyházi javadalom, amely (1948 decemberében) a Koldustelekben lévő 8 k.hold 530 négyszögöl földet jelentett. 357 Felsőörs gazdasági és társadalmi életében egy új korszak kezdetét jelentette, hogy 1948. november l-jével - Dózsa György néven megalakult az első mezőgazdasági termelőszövetkezet. Megalapítója az a tíz család volt (kb. 56 fővel), akik a földreform során Köveskút-pusztán kaptak földet. A termelőszövetkezeti csoport gazdálkodását 100 katasztrális hold földön kezdte meg 1949 tavaszától. 3 1948. december 8-án - az Egyházmegyei Hatóság 128-28/1948. sz. rendeletében - szétválasztotta a felsöörsi prépostságot és plébániát. A prépost - dr. Juszth István - 1948. december 10-ével elhagyta Felsőörsöt. A plébánia vezetését 1948. december 10-től 31-ig Páter Horváth Bérárd, a
