Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

gadni, s közölték: „...Nem látja bebizonyítottnak, hogy kizárólag a - -idótörvények végrehajtásának elhanyagolása miatt függesztették volna fel állásából, mert nevezett körjegyző hivatalát tényleg hanyagul látta el!" Mivel a képviselőtestület teljes irattára a harcok alatt megsemmisült, állításait egyik fél sem tudta bizonyítani. A képviselőtestület azonban ragaszkodott határozatához: „Egyébként pedig a volt körjegyzőnek a lakossággal szemben tanúsított magatartása nem teszi kívánatossá, hogy ismét hivatalt foglaljon el, akár a körjegyzőségben, akár másutt is!" Azonban a felsőbb szervek - a balatonfüredi járás, a belügyminisztérium, a miniszterelnökség és a Szakszervezeti Tanács - ragaszkodtak a rehabilitációhoz, hangsúlyozva, hogy Lehoczky Sándor mindig is „...demokratikusan gondolkodó köztisztviselő volt!" 1947. május 22-én nyilvánosságra hozták Veszprém vármegye alispánjának végleges határozatát arról, hogy a körjegyzőség székhelyét - Felsőörsről - Alsóörsre helyezik át. Ekkor a képviselőtestület - a lakosság teljes egyetértésével - azt kérte az alispáni hivataltól, hogy Felsöörs önálló jegyzőséggé alakulhasson át. Az 1947. május 31-i közgyűlés központi témája - az országosan meginduló 3 éves terv költségvetése volt. A terv elsősorban az újjáépítési feladatokkal számolt. A legégetőbb volt az akkor körjegyzői iroda céljára felhasznált (130. összeírási szám alatt szereplő és a község tulajdonát képező) épület helyreállítása. Az épület ugyanis — részben a háborús események során - olyan mértékben tönkrement, hogy azt használni már alig lehetett. A szakértők azonban a helyreállítást mintegy 50 ezer forintra becsülték, viszont az újjáépítési terv keretében az I. évben elvégzendő munkákra csak 25 ezer forintot állított be az elöljáróság. Miután a községnek bevétele nem volt, az építkezést az újjáépítési terv keretében csak segély felvételével tudták volna elvégezni. 1947. július 17-én lezárult a vita a körjegyzőségi székhely ügyében. Veszprém vármegye - 13.017/1947. sz. rendeletével — a körjegyzőség székhelyét Alsóörsre helyezte. A képviselőtestület ezt tudomásul vette. Galambos Imre körjegyző csak annyit kért, hogy - miután saját háza van Felsőörsön - továbbra is itt lakhasson, mivel a háborús károk miatt Alsóörsön a bérlet igen drága. A képviselőtestület is tett egy kiegészítő kérést: az alispáni hivatal engedélyezze Felsőörsön egy körjegyzői kirendeltség működését, mivel az Alsóörsre való átjárás a lakosság számára - különösen a nagy távolságra való köveskúti újgazdák részére, de a szőlőhegyi lakók részére is - igen nagy megterhelést jelent.

355 Az új - most már községi - képviselőtestület első intézkedése (1948. július 12-én) az utcák elnevezésének véglegesítése volt. Döntöttek abban, hogy a községen átvezető főútvonal a Fő utca elnevezést, az Öreghegyre vezető út a Szilas utca, a községházától a Kerítési-dűlőig terjedő út a Közi utca, a tűzoltószertártól kifelé vezető út pedig a Köves-utca nevet kapta, a préposti háztól a Kishegy felé vezető utat pedig Szent Imre utcának nevezték el. Az 1945 után kiépülő új településrész két utcáját pedig Dózsa György és Petőfi Sándor utcának jelölték. „...Ezek az utcanevek - állapította meg a képviselőtestület - már korábban is használatban voltak, és azok annyira közismertek, hogy azok változtatása igen sok zavart okozna,