Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

régi tanácstermére gondoltak. Ezt viszont - 1945 májusa óta - a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete használta párthelyiségül. Szendrey Er­nő képviselőtestületi tag tiltakozott a terem átadása miatt, mert arra a pártszervezet továbbra is igényt tartott. A képviselőtestület végül is sza­vazást rendelt el, s szótöbbséggel a szövetkezet mellett döntött. Végtére is a szövetkezet 1913 óta működött a községben, jelenleg 262 tagja volt, és mint közszükségleti cikkeket árusító üzletre, a községnek szüksége volt. 352 1947. január 18-án a felsöörsi körjegyzőség másik két községe - Alsóörs és Lovas - azzal a kéréssel fordult a képviselőtestülethez, hogy a körjegy­zőségi hivatalt - Felsőörsről - helyezzék át Alsóörsre. Kövess Ferenc dok­tor képviselőtestületi tag tiltakozását jelentette be, hangsúlyozva, hogy: amióta körjegyzőségek léteznek, az mindig itt Felsőörsön volt! Erre a célra Felsőörsön van irodaépület és lakás, amennyiben innen a hivatalt elvi­szik, ezekért bért kell fizetni. Ugyanakkor hetente kétszer - kedden és pénteken — az alsóörsiek és a lovasiak a veszprémi heti vásárokra úgyis Felsőörsön át mennek, s akkor módjuk van ügyeiket is elintézni itt. A sza­vazáson a képviselőtestület felsöörsi tagjai a Felsőörsön való meghagyás mellett döntöttek, a másik két község képviselőtestületi tagjai pedig ra­gaszkodtak kérésükhöz. Kereken egy hónappal később, újabb - Felsőörsre nézve sérelmes - in­tézkedés történt. A balatonfüredi járás főjegyzőség - 476/1947. sz. rende­letével - a felsöörsi Tisztviselőtelepet (: Öreghegy :) Balatonalmádihoz csatolta. A terület összesen 102 k.holdnyi veszteséget jelentett Felsőörs­nek, s ezzel Felsőörs számára elveszett 909 forint földadó és 863 forint házadó. Ez a község költségvetésében érzékeny veszteséget jelentett. Rá­adásul az itteni birtokosok zöme felsöörsi lakos volt, ezek számára az át­csatolás sérelmes volt, ugyanis számos ügyben (adófizetés, beszolgáltatás, stb.) ezekután Balatonalmádiba kellett átjárniok. Galambos Imre körjegy­ző felkérte a képviselőtestületet, hogy tiltakozzanak a rendelkezés ellen. A névszerinti szavazáson a képviselőtestület mind a 17 tagja tiltakozását je­lentette be! Ugyancsak ezen - az 1947. február 20-i - képviselőtestületi ülésen a helyi Nemzeti Bizottság közölte, hogy a képviselőtestületben - az eddigi egy kommunista képviselő mellé - még egy tagot delegál a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetétől: Szendrey Ernő személyében, aki egyébként - mint a szociális bizottság titkára - hivatalból már előzőleg is tagja volt a képviselőtestületnek. 354 Az 1910-es évek óta húzódó közvilágítási ügy is lezárult 1947 áprilisá­ban. A Veszprém vármegyei alispáni hivatal - 6379/1947. sz. rendeletében - kötelezővé tette Felsőörsön a közvilágítás megszervezését. Ez ügyben ­április 19-én - a Balatonvidéki Villamos Művek Rt. képviselője tárgyalást folytatott Tislér János községi bíróval. Megállapodtak abban, hogy a cég 3 db 40 wattos és 5 db 25 wattos egész éjjel égő lámpát szerel fel a község­ben közvilágítási célból. A költségekhez a község a közadókból 12 vagy 15%-ig terjedő évi összeggel járul. Ugyanezen a közgyűlésen rehabilitálták - a zsidótörvények végre nem hajtása miatt 1944 nyarán állásából felfüggesztett - Lehoczky Sándor volt felsöörsi körjegyzőt. A képviselőtestület a rehabilitációt nem akarta elfo-

Next

/
Thumbnails
Contents