Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

jos helyettes községi bíró, valamint Vass László, ifjú Rásky Imre, Somogyi Zsigmond, Tóth Lajos és ifjú Angyal Imre elöljárók.

349 1945. szeptember 19-én a Belügyminisztérium - a BM. 4. 330/1945. M. E. sz. rendeletében bejelentette, hogy a balatonfüredi járást Zala vármegyétől Veszprém vármegyéhez csatolja. Az átcsatolásról a felsöörsi képviselőtestületet is megszavaztatták. A testület egyhangúlag kijelentette: továbbra is Zala vármegyéhez akarnak tartozni! A szavazás eredménye azonban nem befolyásolta a belügyminisztériumot, mely 1946. január l-jével végleges döntést hozott az ügyben. Miután az államhatalom egyre nagyobb terheket rótt a gazdtársadalomra, Felsőörsön is megalakították a Termelési Bizottságot (Pohl József, Galambos István, Antal Gyula, Korpádi Gábor, Vass István, ifjú Angyal Imre, Strenner Gyula tagokkal) és a Terménybeszolgáltatási Bizottságot (Vass Gusztáv, Gáspár Lajos, Rúzsa József, Tálos Géza, Bugovics Ferenc és Galambos József részvételével). Miután a község házi jövedelmei alig csordogáltak, 1945. december 1jén a képviselőtestület azt javasolta, hogy vonják be Sebők Nándor vállalkozótól a gyümölcs- és szeszfőzde működési engedélyét, s az üzem működjön újra a község kezelésében.

350 1945. december 28-án a községi képviselőtestület és a nemzeti bizottság egyhangúlag felfüggesztette hivatali állásából Dávid Aladár körjegyzőt. Az elbocsájtást azzal indokolták, hogy Dávid Aladár hivatali munkáját olyan felelőtlenséggel látja el, hogy az már rendőrségi vizsgálat tárgyát képezi. Helyébe Galambos Imrét választották.

351 1946. január l-jével - az 1945. M. E. és 93. 428/1945. IV. B. M. rendelet alapján - a balatonfüredi járást Zala vármegyétől Veszprém vármegyéhez csatolták át. Ezzel Felsőörs Veszprém vármegye részévé vált. Bár a háború közel egy esztendeje véget ért, a község közelében - a királykúti-völgyben - állomásozó szovjet katonaság a lakosságnak igen sok gondot okozott. „...A beszolgáltatáson felül - írták a képviselőtestületi jegyzőkönyvbe 1946. február 18-án - a helyben és a környéken elszállásolt orosz alakulatok tűzifát és burgonyát kérnek, illetve visznek el az erdőről, autóval szállítják és más vidéken elcserélik! Ellenszegülni természetesen nem lehet, annál inkább, mert a községben az ellenszegülésnek már halálos áldozata is volt!" (Itt a kishegyi szőlőben agyonlőtt Vass Kálmánra utaltak!) 1946 folyamán a helyi földhözjuttatottak - 150 taggal - megalapították a Felsöörsi Földművesszövetkezetet. A fogyasztó-, értékesítő- és árubeszerző szövetkezet 25 k.hold legelőt művelt át szőlőoltványteleppé. A szövetkezet elnöke ifjú Steiger András, ügyvezetője Dely Árpád volt.

352 A Földművesszövetkezet 1948 májusáig párhuzamosan működött az - 1913ban alapított - ,,Hangya" Szövetkezettel. Miután a „Hangya" Fogyasztási- és Értékesítési Szövetkezet épülete a harci cselekmények során porrá égett, 1946. október 20-án tartott képviselőtestületi ülésen vita alakult ki annak tovább üzemeietetése ügyében. A szövetkezet igazgatósági tagjai - id. Rásky Imre, Gáty Ferenc református lelkész, Tislér Béla és Vass Ferenc - kérték a képviselőtestületet, hogy adjanak a szövetkezetnek bérbe néhány helyiséget. Elsősorban a községháza