Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

bágycsaládja, ezek 3 és 3/4 session (telken) élnek; van még kilenc házasés egy hazátlan zsellércsalád is. Az 1828. évre a veszprémi káptalannak járt 564 nap gyalogrobot; az előző évi hátraléka a jobbágyoknak 133 nap volt. Haszonvétel volt 13 nap, így összesen 711 nap. Az előző - 1827. évből - előre leszolgáltak 79 napot, a káptalan elengedett 12 napot, a jobbágyok megváltottak 18 napot, napi 20 krajcáron az igás- és 10 krajcáron a kézi robotot.

273 Az 1829. évi nemesi összeírás szerint Felsőörsön öt igazolt nemesi család lakott: Antal-család: Sámuel (akinek atyja Péter), fia: László. Péter (akinek atyja Péter), fia: Dániel. János (akinek atyja Márton), fiai: Dániel, János. Gábriel (akinek atyja Márton), fia: Ferenc (akinek atyja Péter és annak atyja Mózes, s annak atyja: Márton). Bolla-család: Mihály (akinek atyja Mihály), fia: András (akinek atyja Mihály, annak atyja András), fia: Meszely (Mészöly)-család: István (akinek atyja Gergely), fia: Tallián-család: József (akinek atyja a még élő II. Ignác), fia: János. Gábor (atyja a még élő II. Ignác), fiai: Ignác, Lázár, József. István (atyja a még élő II. Ignác), fia: Pál. Lengyel-család: az Antal-családban házasodott be Lengyel István, aki feleségül vette Antal Zsuzsannát: István (akinek atyja Mihály), fiai: Károly, István.

274 1830. május 9-én Vajki György prépost meghalt, s utódjául a kegyúr, herceg Batthyány Fülöp Niklesz János körmendi alesperest nevezte ki. Beiktatása azonban csak egy évvel később, 1831. július 22-én ment végbe, amikor országszerte a kolerajárvány dühöngött. Zala vármegye azon szerencsés területhez tartozott, ahol a járvány viszonylag nem nagy pusztítást végzett. Az egész vármegyében összesen 70 ember halt meg. Felsőörsön ebben a járványos esztendőben 21 ember halt meg, többen közülük kolera megbetegedésben. Az új prépost 1831 őszén - a járvány megszűnése alkalmából - Szent Rozália tiszteletére kápolnát akart építeni a Malomvölgy fölött emelkedő Misketető nevű magaslatra, az Örsi-család hajdani kőpalotájának ekkor még álló romjai közé. A kápolnához vezető utat pedig Kálváriává szándékozott kiépíttetni. A telek tulajdonosai - református birtokosok lévén - azonban tiltakoztak a kálvária megépítése ellen, s csak egy fakereszt felállításába egyeztek bele. A keresztet 1833-ban állították fel, s azt Niklesz prépost 1834. július 2-án áldotta meg. A kereszt 1866ban még állt, aztán rövidesen tönkrement. Időközben a Szent Rozália oltárkép is elkészült, de azt a prépostsági templom déli kórusán helyezték Az 1830-as évek Felsőörséről ad érdekes leírást Oláh János a „Balaton mellyéki tudósítások barátságos levelekben" címmel a Tudományos Gyűj-