Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Ötödik rész - A polgárosodás útján
temény 1834. számában: „...Felső Örs, magyarokból és kevés németekből álló jó nagy helység. Utszái rendetlenek, és veres kövekből épült házai többnyire vakolatlanok lévén, igen idomtalanok. Van itt prépostság is, mellynek temploma felette régi és mesterséges épület. A' reformátusoknak is van templomjuk. Felső Örsnek nagy határa van, mellyben vágások után szép erdeje nevelkedik. Nevezetes szőlőhegyeire nézve, mellyek igen tiszta ízű és jó zamatú borokat teremnek. Itt a' szőlők igen drágák, és csak urak s városi jómódú emberek bírják leginkább, melly eket budai módon kezdenek mívelni... A' mi illeti a' Balaton melléki lakosokat: talám az egész világon nincsenek olly jószívű, adakozásra hajlandó és barátságos emberek, mint ezek. Itt a' szőlőhegyen ha valaki keresztülmegyen, és a ö szóllások szerént lyukas pincét (kinyílt ajtajút) lát, és hívatlanul bé nem tér, azért dorgálást, pirongatást és szemrehányást nyer... Öltözetjek a' Balaton mellékieknek a' sorshoz, s állapothoz képest külömböző. Nemes helységekben a' férfiuji nem szép setét vagy világoskék öltözetben, de magyarosban jár, ellenben a' szép nem (ti. a nők) igyekezik itt is követni a módit, és nagyon városiassan öltözködik. Az adózó nép (ti. a parasztok - Szerző) szűrben, ködmenben jár, feleségeik is igen együgyüen viselődnek, de a' már most nevelkedő leánykák módi (ti. divat - Szerző) után futnak, szüléiknek minden ellentállása mellett is!" Az 1830-1840-es években - a község régi földbirtokos családjai mellett új birtokos is megjelent Felsőörsön. Özvegy Schmertzing Antalné - született: Jeszenszky Anna - vásárolt birtokot a községben. Férje: báró Schmertzing Antal Hannibál (sz.: 1787) cs.kir. kamarás és huszárőrnagy volt, 1818-ban vette feleségül nagy-jeszeni Jeszenszky Annát, akitől 1820ban született Tádé nevű fia. A báró Schmertzing-család az 1827. évi magyar országgyűlésen nyert honfiusítást. Az 1840-es években br. Schmertzing Antal már nem élt; Tádé nevű fia pedig a m.kir. udvari kancellárián dolgozott mint fogalmazó. Felsőörsön csak az özvegy élt - abban a községnek a keleti szélén, az Alsóörs felé vezető út mellett épült emeletes épületben, amely mögött terül el napjainkban is a Bárókert (a korábbi Anyoskert). Egy 1847. április 14-i tanúkihallgatás adatai szerint br. Schmerzingné elsősorban a Tallián-családtól vásárolt birtokokat. A Tallián-család 18 jobbágycsaládja közül megvásárolta Tálos Gergelyné 3/8-os, Bencsik Ferenc 3/8-os, Bencsik István 1/4-es és Kis Mihály 3/8-os jobbágytelkét. Ezek a birtokok az 1844-45-ös évre módosultak. 276 1844-1845-ben - a feudalizmus alkonyán - készült el „Felsöörs Község Birtok Könyve", amely fóldesuraságok szerint sorolta fel a község jobbágyi lakosságát, megjelölve házhelyének és birtokának, irtásföldjeinek nagyságát, s felsorolta a községben élő zselléreket is. 277 A felsorolásoknál az alábbi rövidítés rendszert alkalmaztuk: házhely (hh), szántóföld (szf), rét (r), káposztás és kenderföld (kk), négyszögöl (nöl.). Egy magyar hold = 1200 négyszögöllel. 1. Veszprémi székeskáptalan birtokai: 12 jobbágy család. Jobbágyok: Bak Péter: hh. (1386 nöl.), szf. (9 tagban 10.317 nöl.), r. (3 tagban 4787 nöl.), kk. (262 nöl.); irtásföld: 5 tagban 10.664 nöl.
