Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Első szakasz: E járás várairól
a papok különféle testületei tartották fönn magukat és éltek méltóképpen. Ehhez más királyoknak az istentisztelet emlékezetes dolgait illető bőkezűsége is járult, s ezekkel annyira megnőtt a püspöknek és a kanonokok testületének méltósága, hogy híre járt: 36 kanonok volt akkor Veszprémben, s istentisztelet céljára mindegyiknek egy-egy kápolnája, oltára; 12 egyházi javadalmast adtak melléjük, kik a kanonokokra hallgattak. Vannak, akik azt mondják, hogy Szent János temploma volt a székesegyház; az előbbinél kissé lejjebb kelet felé a várfalakhoz csatlakozva; a püspök kúriája mellett még láthatók omladozó falai. De véleményüket nem hagyják jóvá mások, akik tudósabbak közös és állandó egyetértéséből azt tanulták, hogy a Mihály bazilika nyerte el ezt a méltóságot. Különben a vár egykori kerülete semmi többet nem foglalt magába, mint amennyi a püspök kúriájától a vár homlokzatáig terjedt, s a püspöki udvar épületén kívül a bazilikát zárta magába néhány körülötte fekvő épülettel együtt; a többi részt aztán a háborúk dúlása miatt adták hozzá körülbelül 200 lépés hosszúságban és 100 lépés szélességben. Őrhelyet is építettek, amerről a vár bejárata van, kerek torony formájában, amelyen olvasható építésének éve: 1653. Sorsa Innen a török háborúk idején, amikor szükséges volt tudni, ki közelít a városhoz, a lovasok és a visszatérő gyalogosok számának megfelelően ismételve harangot kongattak. Lajos király halála után a keresztény királyok viszálykodása folytán a teljes vár török kézre került. Hol a keresztények, hol a barbár törökök gyakori ostromait — részben Ferdinánd, részben Miksa alatt — ISTVÁNFFI előszámlálja. (h) Az 1551. [helyesen: 1552. — Szerk.] év volt Veszprém számára leginkább vészt hozó, amidőn Ferrei Mihály gonoszságból Petheő Pétert, Paksi utódját nem akarta a várba küldeni. Eközben odasietett a török, s mikor a keresztények a helyzet miatt való kétségbeesésükben távoztak a várból és titokban lementek az apácák völgyébe, ezt megtudván, leterítette őket, ott sokáig rakásban heverő fehérlő csontjaikról kapta a völgy a Fejes-völgy nevet. Egyébként, amint olvassuk, a várat kétszer foglalta el a török, és ugyanannyiszor szerezték vissza a keresztények. (k) Utolsó alkalommal, amikor Bécs <h| 287. és 374., 321. levél az új kiadásból, a kölni kiadásban pedig az előbbi a 17. könyvben van, 208. levél; az utóbbi a 22. könyvben, 304. levél. (k) Mert miután 1551-ben [helyesen: 1552-ben - Szerk.] Ali eunuch elfoglalta, Ekk von Salm 1566-ban visszahódította, s felgyújtva a várat, a kiváló művű templom egy szempillantás alatt kiégett. ISTVÁNFFI: 22. könyv, 304. levél. És ismét, amikor Veszprémet az 1593. évben ISTVÁNFFI: 27. könyv, 394. levél - Sinan, Ferdinánd parancsnokának, a nápolyi Specia Casa-nak ügyetlensége következtében ugyanolyan gyorsasággal, mint 1551-ben [helyesen: 1552-ben — SZÍTA.], újra elfoglalta.
