Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Első szakasz: E járás várairól
gödrök formájában mély völgyek vesznek körül. E völgyek mélyéből föltekintők előtt magas és hosszúkás hegyhez hasonló szikla tűnik elő, melynek oldalai azonban enyhe meredekséggel lejtősek, könnyű rajtuk a le- és feljutás. Ezért ISTVÁNFFI hosszúkás sziklának nevezte, amely öreg és nagyon erős fallal van körülvéve, közepén tágas, igen magas templommal. (a) DUBRAVIUS szerint Svatoplug a szlávok királya, miután Constantinus Pogonatus idejében elfoglalta Pannóniát, s uralkodott a Dunán innen és túl, Veszprémben élt. (b) Ehhez ISTVÁNFFI ezt fűzte hozzá: mondják, hogy itt volt Svatoplugnak, Pannónia és a markomannok fejedelmének székhelye, mielőtt a magyarok Szküthiából másodszor kiköltözve idejöttek, s cselből földet, vizet és gyöpöt szerezvén tőle, végül háborúban életét és egyben országát is elvették. Egybehangzóan állítja INCHOFFER (c) és JOANNES DUBRAVIUS (d) , hogy ugyanabban az évben ajánlották Svatoplugnak Methodiust, a szlávok morvaországi és pannóniai apostolát. Ha ez igaz, nem kétséges, hogy Szent Mihály temploma és a veszprémi püspökség már az 1001. évben virágjában volt , mikor Svatoplug már azelőtt több mint 200 esztendővel megkedvelte és megalapozta a keresztény egyházat. De mint az avarok és a hunok szokása volt a vallást elpusztítani, Veszprém is hasonló sorsra jutott. A magyarok legszentebb királya, István helyrehozta és új püspökséggel ékesítette. Hasonló gondoskodást lehet tulajdonítani Gyselának a Mihály bazilika iránt, hiszen e kegyes királyné éppen olyan szeretettel fordult az istentisztelet felé. Amint a történetírók mondják, a király példájaképpen és Mihály testvérnek emlékezetére, a róla elnevezett bazilikát nemcsak helyreállíttatta, hanem egy kápolnát is adott hozzá. Ebben később, amikor Imre azt kérte, mit kívánna tőle az örök isteni fölség, kitartó kérésére az Istenanya újonnan megjelenve a könyörgőtől tisztaságot és szüzességet kért. (f) így elesik minden vita a templom és püspökség alapításáról, amit egyesek nem Szent Istvánnak és Gyselának, mások nekik tulajdonítanak. Egyébként helytáll BONFINIUS véleménye, aki azt állítja, hogy a veszprémi bazilikát Gysela, Szent István felesége saját költségén építtette fel (g) , mert alapjaitól kezdve építtette azt meg és bőségesen megajándékozta az istentisztelet céljára szolgáló felszereléssel, igen gazdag jövedelmet is adott hozzá, amelyből a püspökök és (a) XVII. könyv, 209. levél. (b) IV. könyv, 23. p. Vö. SCHÖNLEB, a 746. évnél. (c) A 880. évnél. <d) AHystoria Bohae mica-ban. <e) Amint a bencés atyáknak 1001-ben kelt kiváltságleveleiből világosan kitűnik. <f) Vö. az Ungaria suis cum regibus compendia data szerzőjével. 19. levél. (g) II. decas I. könyv, 176-177. levél. Vö. ISTVÁNFFI: 22. könyv, 304. levél, ahol elbeszéli, hogy István király műve, uo. 466. p.
