Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Első szakasz: E járás várairól

HARMADIK ALFEJEZET AZ ALSÓ JÁRÁSRÓL £ járás fekvéséről és természetéről Alsónak mondják a terület fekvése miatt, mert a megyének alsóbb vidékét foglalja el a hasától kezdve a farkában végződő halhoz hasonló alakban. Mert ez a járás szinte hasonló módon folytatódik a mi vármegyénk erdős és kimagasló hasat mutató alakjából lejtős és sík farokban, a mezők lassú lejtéssel szállnak alá elvágott farokhoz hasonlóan. Kezdődik pedig Veszprém fölött körülbelül két mérföldnyire, s folytatódik a zalai határ mentén. Előbb hegyes és erdős, aztán lassacskán nyílt és laposabb lesz, különösen ahol Fejér és Somogy megye határa zárja körül, bár ott is inkább dombos lesz a síkság, mint lapos; ugyanis itt is, ott is hol völgyekbe mélyül, hol dombokká emelkedik. Hosszúsága körülbelül hat, szélessége kettő, a végénél egy mérföld. A föld minőségére nézve vegyes, termékenysége különböző. Amelyik rész a hegyeket és az erdőket foglalja magába, hasonló mérték alá esik a felső járás mértékével, de ami az erdőkből kibukkan, a hegyek lábánál sziklákba és kavicsokba megy át, melyeket az ekevasak semmiféle ereje nem tud összetörni. A lejjebb fekvő földek porhanyóbbak, de mert vizeknek és erdőknek híjával vannak, a nyájaknak jobban megfelelnek, mint az embereknek; ezért bővelkednek pusztákban, csak itt-ott van kevés megművelt faluhatár. ELSŐ SZAKASZ E járás várairól I. Veszprém vára Veszprém várának eredete Azonos nevű püspök székhelye Székesfehérvártól négy mérföldnyire nyugatra, ugyanannyira Pápától délre, kettőre pedig Tihanytól északra. Ha messziről tekintesz rá, csaknem síknak látod, mivel a körülfekvő vidékkel egyenlő magasan fekszik, ám ha közelítesz hozzá, kimagaslónak tűnik, melyet a természettől fogva körben mindenfelől