Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Kupeczky János festett róla - azóta elveszett - portrét (melyet Johann Jakob Haid rézmetszetében ismerünk). Itt nemesi címerét is láthatjuk, 4 mezőjében arany Nap, felrepülő galamb, oroszlánfő és könyvbe író kar látható. Polihisztor volt. Nagyszabású, a hazai múltat bemutató és az akkori állapotokat tükröző művének első gondolata már 1710-ben megszületett, de sorozatos felhívásai (1713, 1720) meg nem értésbe, sőt olyan mérvű gyanakvásba ütköztek, melynek során a kutató, levéltárakban böngésző s tanítványaival együtt adatokat gyűjtő Bélt kémkedéssel is bevádolják. E vád 1723-ban ráirányítja a figyelmet és Pálffy Miklós nádor támogatásával megnyeri III. Károly pártfogását, így nagy művének tervezetét szétküldhette (Prodromus). Az uralkodó rendelkezésére a helytartótanács utasította a megyéket, hogy a vonatkozó kéziratokat külön bizottsággal nézessék át, s a hibás adatokat helyesbítsék, Mikoviny Sámuel kincstári mérnök pedig megbízást kapott a megyék térképének elkészítésére. 1726-ban Bél Pozsonytól Erdélyig bejárta az országot, méréseket eszközölt, 1733ban, 1735-ben és 1737-ben szintén hosszabb utakat tett meg, jegyzeteket készített, átkutatta a köz- és magánlevéltárakat, hatalmas adatgyűjtő munkájába bevonva a később nevessé vált diákjait is. A helytörténeti adatokban bővelkedő honismereti munka első két kötete 1735-ben és 1736-ban, a harmadik 1737-ben, a negyedik 1742-ben jelent jelent meg, az ötödik kötet csak négy példányban, halála után került kiadásra. (A Notitia Hungáriáé novae historico geographica I—II. kötete Pozsony megye és város, valamint Turóc, Zólyom, Liptó megyék leírását adja, a III. kötet Pest-Pilis-Solt megyét, Buda és Pest városát, a IV. kötet Nógrád, Hont, Bars, Nyitra megyéket, az V. pedig Mosón megyét ismerteti.) A mű kiadatlan 82 kötetnyi kéziratát Bél özvegyétől 1767-ben Batthyány József kalocsai érsek vásárolta meg, de a Pozsonytól Kalocsáig tartó hajóúton a kéziratok egy része erősen megrongálódott. Veszprém vármegye leírását 1735 augusztusában küldte fel Bél a helytartótanácsnak, hogy az juttassa el a megyéhez. Veszprém vármegye közönsége 1736 januárjában apróbb, lényegtelen módosításokat és a birtokjogot érintő kiegészítéseket tett (lásd Függelék!). A kancellária fenntartva magának az újbóli átvizsgálás jogát, 1736 júliusában kifogásolta a kéziratban a Gecse községnél leírtakat (lásd Függelék!). Sajnos, néhány helység csak név szerint szerepel, leírásuk nem készült el. Veszprém vármegye leírása nem került kiadásra.