Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Második szakasz: E járás falvairól

csupa szabadosok telke. De amikor IV. Béla Margitot, egyetlen leányát, aki a Nyulak szigetén, Buda közelében építendő kolostornak és templomnak szentelte magát, atyai indulattal és kedvezéssel akarta megajándékozni és segíteni, ezt a Vásárhelyt ünnepélyes kiváltságlevéllel neki és nővéreinek adományozta az 1259. esztendőben. A királynak és igen kegyes atyának jótéteményét megerősítette fia, IV. István egy másik oklevélben 1264-ben, majd ismét 1270-ben Erzsébet leányának kedvéért. Van ezeken kívül II. Ince pápának egy bullája, amelyben ezeket az adományokat egyházi átok terhe alatt terjedelmesen megerősítette az 1276. évben. Károly pedig, aki első ilyen nevű királya volt Magyarországnak, nemcsak megerősítette királyelődeinek adományát, de mind a többi falvaknak is, mind pedig elsősorban ennek a mezővárosnak kedvéért az 1342. esztendőben kiadott nyilvános oklevelével intette királyi kincstárnokait, nehogy ezek lakóit, akik a Szent Margit szüzeknek alattvalói, a kincstárra való tekintettel — amint a szöveg mondja - kiváltságaik és szabadságuk ellenére zaklatni vagy terhelni törekedjenek. Hasonló volt Korvin Mátyás akarata is, amikor ugyanazon szüzeknek egyéb birtokain kívül 1463-ban ezt a mezővárost örökre mentesíteni akarta a kamara haszna fizetésétől, majd ezt három év múlva, 1465-ben újabb oklevelével megerősítette, csakhamar hozzáfűzve az 1471. évből való másik kiváltságlevelét, amellyel más királyok példájára és leginkább - amint a szöveg mondja — Lászlónak példájára ezeket a lakókat bármilyen ügyekben és bármilyen rész-dolgokban, lopásban, rablásban és efféle más ilynemű bűnökben kivette a vármegyei ispánok, alispánok és szolgabírák alól. Taksáknak vagy az ország adójának fizetésétől pedig az 1510. évben Ulászló engedelmével lettek mentesekké. Mindezeket csaknem ismételt szavakkal erősítették meg további királyok és császárok: Rudolf 1602-ben, //. Mátyás 1608-ban, //. Ferdinánd 1622-ben. Csatlakoztak hozzájuk a nádorok: Eszterházi Miklós 1635-ben, Pállffi Pál 1651-ben, Vesseléni Ferenc 1658-ban, mint ahogy mindezt nemcsak maguk az oly nagy királyoknak és kiválóságoknak oklevelei, hanem azok Győr megyében 1644-ben s 1660-ban és Komárom megyében 1662-ben történt kihirdetéseik és megerősítéseik is világosan tanúsítják. Azonban nem tudom, az időknek milyen mostohasága következtében esett meg, hogy a vásárhelyiek ezektől a szabadságoktól lassanként fokozatosan elestek és a többi földművelőkéhez és parasztokéhoz hasonló szolgaságra jutottak, s mindeddig inkább reményében, mint használatában vannak annyi szabadságnak. És nem örvendenek nagyobb területnek, mint amennyi az egész városnak elégséges, mert alig ágyúlövésnyire vannak határai és mezsgyéi, amelyek körülveszik. Kelet felől ugyanis közvetlen szomszédai Bor-Szörcsök és Devecser,