Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól
részén a Bakony néven ismert erdők és ligetek kezdődnek, változatos alakú, de többnyire magasra nyúló, völgyektől szaggatott, kevéssé lankás hajlású terepen. Sokhely t a megye földje homokos és terméketlen, másutt ezeket termékenyebb és állattenyésztésre nem alkalmatlan földek váltják fel. Mint már említettük, ahol napsütötte fekvése van a Bakonynak, ott nemcsak a nyáj legeltetésére, hanem eke alá törésre is lehet megfelelő földet találni, de legalkalmasabbak ezek az erdők nyári és téli aklok elhelyezésére. Mégis legértékesebb adottsága a Bakonynak, hogy olyan tömegben termeli a makkot, hogy a sertések számláihatatlan csordáit tudja táplálni. Ugyanis majdnem csupa tölgyfélék alkotják és közöttük olyan hatalmas fák is akadnak, melyek törzsének kerülete 6—7, sőt több rőfnyi is lehet. Épp ezért vadak búvóhelyéül a Bakonynál alig van alkalmasabb vidék. Van egy SÁRKÁN HEGYE nevű magaslat is, mely K.-nek Tapolcára, Ny.-nak Keszthelyre néz.* Makottermő fákban bővelkedik, vadászat is gyakran veri fel a csendjét. Szőlőtermő dombok e tájon is vannak, így az EüERicsiek és a GYÖRKiek, melyek bora jól ismert, néha nyáron át is eltartható, de egyik sem termel számottevő mennyiséget. Tovább Ny.-ra elég kiterjedt és magas hegyek a TÁTIKA és REZY, melyek mindegyikének csúcsán a hasonnevű várak romjai láthatók; mindegyik a FESTETICS család birtokában. 53 Az vObservaUo^-k alapján itt következik (Bél M. fogalmazó anyából) Zalamegye hegyeinek részletesebb leírása: Az egész megye dombos-hegyes, csak elszórtan és az egymással össze nem függő hegyek közeiben látunk mérsékelt kiterjedésű lapályokat. A hegyek maguk a Bakony-hegység folytatását alkotják; azonban a különböző telephelyektől vagy falvaktól, melyek a hegyeken, sokszor azok nehezen hozzáférhető meredek lejtőin épültek, ezek a hegyek különböző saját neveket kaptak. Hogy egynéhány nevezetesebbet kiemeljünk, itt van pl. a) a BADACSON hegye. Nevét az egykor lábánál épült falucskától nyerte (Badacsonylábdit vagy Badacsonytomajt értheti e néoen). Maga a hegy a Balaton tó szélén emelkedik és mintegy a tó É. felé való kiöblösödésének elibe áll. Szabályos alakú hegy, hosszúkás fekvésű, sziklás, meredek, mintegy vonalzóval egyenesre vágott tetővel. Minden oldalról előbb egész meredeken szakad le, aztán lágyan, enyhe lejtővel ereszkedik le. a víz öblei felé mindjobban kiszélesedvén, és keletnek, D.-nek és Ny.-nak néző oldalai mindenütt egyvégtében szőlőruhába vannak öltöztetve. b) A BÁTSI hegy K. felé, az előbbitől nem messze emelkedik, kissé távolabb a tótól, gúlához hasonlóan, keskeny v tetőben végződve. Tetején is, meg D.-i és K.-i oldalán is szőlők tarkítják. c) A BÁTSI hegytől külső alakra nem nagyon különböznek CSOBÁNTZ, SZIGLIGET és SZENT GYÖRGY hegyei, melyek mindegyike egymástól elkülönülve, a Badacsony kiugrásával alkotott öblök táján mégis jobban megköze* Ezt a nevet a latin szöveg a Draco-1)61 származtatja, pedig valószínűbb, hogy az e tájon évszázadokig birtokos Ákosházi SARKÁNY család nevét örökítette meg.
