Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

Első, Általános rész I. Természetrajzi Darabja: A megye természeti viszonyai és adottságai. I. §. A megye elnevezése. BONFINIUS (I. könyv, I. Decas) a megyét Zalából származtatja, mivel — úgymond — minden oldalról ennek a vizei folynak össze a megye körzetében. Ha ennek nem is mondana ellen a megye fekvésének az a vonása, hogy egyik oldalról a Balaton tava veszi körül, én mégis inkább a Szalavár nevű helytől származtatnám a megye nevét; ugyanis régi magyar szokás szerint, melyet a használat szentesített, a megyéknek nevezett országrészek az ő alájuk tartozó váraktól, székhelyektől és városoktól szokták nevüket kölcsönözni. Természetes, hogy a megyén átfolyó ilyen nevű vízfolyás is hozzájárulhat a névadáshoz. //. §. Hosszúság, szélesség és határok. Hosszúsága nagyobb, mint a szélessége. Alsóőrstől kezdve a németektől Raklsburgnak (Radkersburg) nevezett helységig közel 20 mfd a hosszúsága, viszont a Balaton és Vasvármegye közt, vagyis Dél—északi irányban alig 6 vagy 7 mfd a szélessége. Ny.-ról a Dráva és Mura folyók határolják, melyek részben Stiriától, részben Szlavóniától választják el. Ezektől É.-ra Vasmegyével határos, K.-re Veszprémmegye a szomszédja. Ott mérsékelt görbülettel a Balaton tavához hajolva, folyvást a tó vize választja el Somogytól; azután újra a Drávához tér meg és ott hosszú kanyarulatot csinálva, félregörbült szarvú járomra emlékeztető formát mutat. Az országrész nagyobbára erdős és hegyes, csak Ny. (helyesebben DNy.) felé végződik síkságban és mocsarakban. 777. §. Hegyek, erdők és ligetek. A megyének azt az egész részét, melyet a Balaton tava öntöz, hegyek és völgyek teszik változatossá. E tó körül itt-ott igen magas, meredek és megközelíthetetlen sziklás hegyek emelkednek, melyeknek sorozatát helyenként széles völgyek szakítják meg s amelyek hol vártoronyban csúcsosodnak, hol mint különálló kúpok nyúlnak a magasl>a. Különösen kettő nevezetes közülök, melyeket az odavalók Csenge két hegyének neveznek,

62 Csobánc és Szépliget közt emelkednek s meredek, de szépalakú csúcsban hegyesednek ki. Ezek után következik Haláp hegye, mely Csobánctól nyugatra emelkedik s amelyet nemcsak magassága, hanem termékenysége és kedves formája is kitüntetnek. E tájon emelkednek a híres bortermő hegyek, melyek közül legtöbbet dicsérik Badatsont és Szent György hegyét. Észjak fejé látjuk Sümegh hegyét a többiek sorából nagyon magas tetejével egyedülállóan felnyújtózni; a többiek sem kevésbbé magasak, de összefüggő hegyhátat alkotva vonulnak Veszprém megye területe felé. Megyénk ugyanezen (Veszprémmel határos)