Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

neveznek. Hullámok mosta partja annyira bizonytalan, hogy még gyalogosak részére sem mutat ösvényt. Ha itt vagy ott kiemelkednek is szilárd talajú helyek, ez nem jelent sokat, mert az odajutás lehetetlen, hacsak a tóparttal nincs összefüggésük. Ilyen partrészen emelkednek a korábban ismertetett Fonyód és Boglár hegyek.

31 Utóbb ismét száraz partszegély következik s mellette Lelye, azután Szemes, majd Szántód, végre Fok puszta (ez nyilván a későbbi Somogyfok pusztával azonos). Az az egész partvonal, melyet a Balaton ebből a megyéből öntöz, 8 mfd hosszú. Ami ebből még hátra van, az már Veszprém területéhez számít, melyet a tóból nagy „sivítás"-sal kizúduló Sió folyó választ el a mi tartományunktól.

32 Vált. a 2??. sz. fogalm.-kéziratból: A Balaton tava ugyanitt (Hídvégnél) kezdődik. Mert miután a Szála beletorkolt, eleinte tágas mocsarakban terjed szét, majd több, mint fél mfdnyire összeszorulva és mindkét parton sűrű nádastól övezve húzódik és e részen kompos átkelést enged.

33 De mihelyt az ingoványokból kikerült, már megnőtt a kiterjedése és az innenső Berény és a zalai Keszthely között egy mfd-nyire szélesedett. Innen kezdve t öbbé-kevésbbé szélesebb lesz, de Berény után mindjárt újra összeszorul. B.-Keresztúrnál az itt lakó FESTETICS KRISTÓFnak és az ő tiszttartójának barátságos lakóháza van.

34 Túl e helységen, ugyanezen az oldalon, nem tudom, vájjon a Balatonból vagy más, felbugyogó forrásokból eredőleg-e, a szárazföldre szétáradó vizek hatalmas, kb. 3 mfd hosszú és 2 mfd széles területet öntenek el, amely csupa sasos ingovány, sűrű, sötétlő nádasokkal. (A mellékelt térképvázlaton „Bozóthság".) Ennek közepén, de a tó partján emelkedik ki Fonyód hegye, mint egyetlen száraz hely a körülvevő mocsárvilágból. Ahol pedig már szárazabb a tószegély, először Lelye falut érjük, azután Szemest, később Szántódot, Endrédet, Ságvárt és ahol a megye végződik, Kiliti falut; ahol pedig a tó a Si jó folyót bocsátja ki magából, Fokot találjuk, ezt az egykor nevezetes török és magyar erődöt. Az az út, mely a tó mentén húzódik, 12 mfd hosszú, de akik a jól befagyott tónak egyik végétől a másikig lovagoltak, azt erősítették, hogy egyetlen napi úttal bejárták, és mivel magyarok voltak, 6 magyar mfd távolságról beszéltek, ami a német mérték szerint 8—10 mfd-et könnyen ki tehetett. Gyakran megtörténik ugyanis, mérsékelten erős fagyban is, hogy jégpáncél vonja be a tavat, néha két lábnyi vastagságban, ahogyan nekem magamnak is 1731 február havában módomban volt látni. És akkor Keszthelyről Keresztúrra, mivel kissé ferde irányban mentünk, lovasszánkóval két óra alatt jártuk meg a Balaton szélességét, de egyenes vonalban Keresztúr és Győrök között csak fél óráig tartott a szánfogatos utazás. A Balaton tava hátrányos Somogymegyére. A mi annyi vízzel öntözött megyénknek számottevő, de bizonyára legszebb részét hiábavaló módon árasztja el a víz. Azon kívül, hogy a Balaton hatalmas darabot merít belőle víz alá, még a határos Zalamegyével és a többi megyékkel való közlekedést