Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól
hozzájárulni, mert bizonyos, hogy azoknál az íróknál, akik ezeknek az időknek szent és világi történetéről írtak, erről a csodáról semmit sem olvashatunk. Továbbá abban is eltér TUBERO a valóságtól, amikor a Peisot és a Balatont egynek és ugyanannak mondja. Ugyanis PLINIUS — úgymond — à földkerekség leírásában (hacsak nem helyreigazítandó ez a szövegben) a Balatont érti —• ágy sejtem — Peiso néven. Még jó, hogy csak „úgy sejti" TUBERO. Valósággal ugyanis Peiso Sopronmegye földjén terül el, amiről ott bővebben megemlékeztünk. Bevalljuk ugyan, hogy többször kétség támadt bennünk, honnan van az, hogy amikor a görög földrajzírók közül Ptolemaios (Kr. u. II. század) és Strabo (Kr. e. 63—Kr. u. 19), a latinok közül PLINIUS (Kr. u. 23—79) és MELA (Kr. u. II. század) mindkét Pannoniáról elég részletességgel írtak, a Balatont sem ezen, sem más néven egyáltalában meg sem említik. Nyilván azért, mert a Balaton vagy sokkal kisebb terjedelmű lehetett akkor, hogysem a földrajzíróknak érdemes lett volna hírt adni róla, vagy pedig még akkor nem terült szét állóvízzé. 21 * THURÓCZI JÁNOS (Chron. Hung. II. r., 42. fej.) András király viselt dolgainak előadásánál Palatinus-tavat emleget láthatólag összezavarva a fogalmakat. Szószerint így mondja: „Abban az időben András király Palatínus tava körül monostort alapított SZENT ÁNYOS tiszteletére azon a helyen, melyet Tihonynak neveznek". BONFINI és más írók állandóan Balatonnak nevezik, a németek pedig — a köznyelvi elnevezés elferdítésével — Blattensee-nek. Akárhogy is van a nevekkel, a Balaton kútfejét Zalamegye és a mi megyénk határán találjuk (v. Ö. 2. jegyzetünket); mert Hidvéghnél a Szála folyó egyszerre tóvá kezd öblösödni, nagyon buja nádbozót közt terjed szét egyre szélesebbre, és olyan képet mutat, mintha az egész nagy tó ebből a kis folyóból venné az eredetét. A torkolat közelében még folyóhoz hasonlít, de amint tovább halad, mindjobban széttárul és már csak komppal lehet áthaladni rajta ama falucska mellett, melyet talán azért neveznek Hídoéghnek, mert a hídverés alkabnatossága itt már megszűnik. Ez a vidék a farkasok mindkét fajtájában bővelkedik, a Szála nádbozótjai közt ugyanis a legvadabb nádi farkasok éppúgy tanyáznak, mint a vízben a vizek farkasa, a csuka. A Zalamegyéből származó vízhozam jórészét a Szála folyása gyűjti Össze és hömpölygeti a tóba. A somogyi tartományból az Ormánd folyása ömlik bele olyan víztömeggel, amelyről fogalmat nyújt a torkolati szakasz fentebb említett kiszélesedése. Ez az Ormándi víz is iszapos nagyon és nádasokban sem szegényebb, mint a Szála. Mivel majdnem egyszerre fogadja be mindkét folyó vizét, érthető, hogy a Balaton jócskán kiszélesül és annál tágasabb lesz, minél hosszabban vonul a két megye határán. Ezután már csak ladikokkal és dereglyékkel lehet rajta átkelni. 3l) Ahol a tópart a mi megyénknek nekifordul, először B.-Bottyán, azon túl egy mfd-nyire B.-Keresztúr fekszik. Ha ezen helységek alatt szilárd partszegély vonul is, de ezt igen nagykiterjedésű mocsár ostromolja. Annyi bizonyos, hogy legalább 4 mfd hosszan terül el a tó mellett, hol szélesebb, hol keskenyebb sávban, ez a hatalmas mocsár, melyet a magyarok Bozófhságnak
