Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

vizek forráshabjaiból, amelyek hogy mennyire szerteszét folynak, utóbb mondjuk el. Mert ha ezekkel majdnem össze is vegyülnek, mégis szétágaznak, mert az Ormánd a tó felé hömpölyög, amaz pedig a Mura felé fordul s előbb egyenletes folyással halad a nevezett hegy lábain túl, még pedig a hasonnevű várostól egész Szent-Miklósig átjárható mederben, de aztán, mihelyt elvész a kanizsai mocsarakba, már megtorpan és annyira elposványosul, hogy amig a Murába nem ömlik, sehol rajta átkelni nem lehet. Rákban és réti csíkban bővelkedik. Ormánd, vagy ahogy a magyarok nevezik: Ormánd folyássá a Kanizsa forrásai körül ered, épp ezért némelyek evvel összekeverik és egy medernek tartják a kettőt, noha elfordulnak egymástól s az egyik a Mura, másik a Balaton felé kezdi gyűjteni a vizeket. Ettől kezdve az ormándi víz folytonos választóvonalat alkot megyénk és Zalamegye közt. Széltében és hosszában árasztja szét habjait, mindkét oldalon sűrű nádasoktól benőve. Helyenkint egy mfd szélességet is meghalad, különösen ahogy a tóhoz közelebb kerül. Ideérve, amint Hidvég és Bottyán közt szétterül, könnyen két mfd-et is eláraszt. És mivel ugyanitt a Szála mocsaraival is összefolyik, majdnem hogy a tenger alakját ölti fel. Nehéz erre az utazás és csakis a hellyel ismerősök tudnak e tájon közeledni. Idegenek könnyen rejtett mélységekbe esnek, vagy úgyszólván áthatolhatatlan ingoványba vesznek. Ez az egész vidék ugyanis mélyen át van nedvesedve és végeláthatatlan nádasokkal beárnyékolva. Főleg csíkhalakban rendkívül gazdag az Ormándi víz és minden más halfajban, mely tespedő vizekben érzi jól magát. (Vált. a 277. sz. kéziratból:) Ormánd, talán a magyar ,.örvény" szóval függ össze, amely mélységet jelent. Mert néhol mély és iszapos, az átkelést nádas akadályozza, úgy hogy csak igen kevés helyen lehet átaljárni. A Kanizsa folyó forrásvidékén ered, sőt vele ugyanott néhol összevegyül és a kettő mintha egynek látszana, de mivel az a Murába, emez a tó felé halad tovább, egy befolyásukkal megyénket Zalamegyétől elválasztják. Az Ormánd igen tágra szétterült habokat hömpölyget sűrű nádasok közt. Ügy láttuk, hogy helyenként szélessége az egy mfd-et is meghaladta, kiváltképp ott, ahol a tóba elvegyül. Mert ezen a tájon, Bottyán ós Hidvég közt nem lehet keskenyebb egy mfd-nél és mivel a Szála mocsaraival is egyesül, egy hatalmas tenger képét ölti fel. Itt kezdődik a Balaton tava.

26 Kapós folyó bővizű forrásokból és a SÁRKÖZY JÁNOS birtokában lévő Pusztakorpád alatti vízerekből gyűjti össze vizeit, lomhán, szinte tósággá szélesülve halad odább, körülfolyásával erősséget ad a nevét viselő Kaposvárnak, innen vizenyős, nádbozótos sárréten át halad tova. A Kapós számos malmot hajt, azután majdnem kiszárad, s végül Simontornyánál a Sióval ömlik össze. A Sióról már volt szó Veszprémmegye leírásánál, de itt is megemlítendő azért, mert megyénket szegélyezi és elválasztja Veszprémmegyétől. Fok helység határánál nyomul be a megyébe. Az ilyennevű település ma a folyón túl fekszik ugyan, Veszprémmegye határain belül, de hogy az innenső olda-