Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Kumorovitz L. Bernát: Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi „ítéletlevele"
Véleményünknek igazi megalapozói azonban azok az oklevelek melyek szerint renovatio-n a középkorban egy oklevélnek csonkítás vagy bővítés- nélkül való megújítását, átírását értették. 20 Végső elemzésben tehát a veszprémvölgyi oklevél esetében a renovatio az érvényét vesztett alapítólevélnek Kálmán király által való (jogi) érvényesítését, illetőleg természetének megfelelően szórói-szóra való átírását, azaz megújítását jelenti. Századunk folyamán oklevelünk jelzésére kutatóink úgyszólván mind a Fejérpataky által meghonosított elnevezések közül 21 választottak: rendszerint egyet, néha többet, egy-két esetben pedig újabb kifejezést is alkottak. Így Gyomlai Gy. rénovâtiós oklevélnek 22 (a), Karácsonyi J. (1902ben) megerősítő[b), (1908-ban pedig) bővítő oklevélnek(c) nevezi Kálmán király 1109-i (hamis) oklevelét. A továbbiak során Hóman B. átíró, megerősítő, illetőleg összeíró (conscriptio) oklevélnek(d), Czebe Gy. renova/io-nak(e), Hóman B. renovafio-nak és átíró oklevélnek(f), Darkó J. renovario-nak, áríró és összeíró oklevélnek(g), Szentpétery I. renova/io-nak, átíró és összeíró oklevélnek(h), Karácsonyi J. a veszprémvölgyi monostor birtokait, jövedelmeit biztosító oklevélnek(i), Jakubovich E. áríró oklevélnek(k), Krajnyák G. (1) és Fehér G. renovaiío-nak(m), Jakubovich E. és Pais D. renovario-nak és áríró oklevélnek(n), Szentpétery I. átíró, illetőleg összeíró oklevélnek(o), Guoth K. renovario-nak(p), Szentpétery I. renovario-nak, áríró és megerősítő oklevélnek(r), Pais D. renovarionak (s), Kumorovitz L. B. renovafio-nak és összeíró oklevélnek(t), Györffy Gy. átíró oklevélnek, illetve renovario-nak(u), Érszegi G. megerősítő oklevélnek(v), Györffy Gy. [1975 (x), 1977 (y)] pedig áríró oklevélnek, illetve renovafio-nak nevezte a veszprémvölgyi monostor 1109. évi oklevelét. Az elmúlt száz esztendő alatt tehát tíznél többféle névvel illették kutatóink Kálmán király 1109. évi veszp rém völgyi oklevelét. Joggal kérdezhetjük tehát: mi a magyarázata e sokféleségnek? Szerintem az, hogy a múltban csupán kegyelmi (de gratia) jellege szempontjából vizsgálták Kálmán 1109. évi veszprémvölgyi oklevelét, és nem méltatták figyelemre azt az oklevél által is jelzett tényt, hogy Szent István (zárt) alapítólevelét (privilégium sancti "Stephani) az apácák perében (necessitate quarundam litigationum), bizonyítás céljából nyitották fel, s az ügyben hozott bírói döntésről (causis, que emerserant, extinctis) új oklevelet szerkesztettek. Kálmán király 1109. évi oklevelét tehát igazságügyi (de iustitia) vonatkozásában is kell vizsgálni. Ebből a szempontból tekintve pedig oklevelünk ítéletlevélnek minősül, s bevezető és befejező részei nem egyebek, mint Simon pécsi püspök ítéletének 23 (kezdetleges, sablonossá még nem vált, azért talán valóban
