Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Kumorovitz L. Bernát: Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi „ítéletlevele"

kissé „zavaros") indokolása, mely felbontva és elemeinek logikus rendbe helyezése után igy fogalmazható meg: A veszprémvölgyi monostor apácái azzal a panasszal járultak Kálmán király elé,

24 hogy (az oklevélben meg nem nevezett ellenfeleik) birtokaikban háborgatják őket. A király Simon pécsi püspököt bízta meg a panasz kivizsgálásával és az ellentétek elsimításával. Jogaik igazolására az apácák Szent Istvántól kapott görög nyelvű és pecsétjével lezárt alapítólevelüket mutatták be. Felnyitásakor azonban pecsétje megsérült, ezért hitelessége megszűnt.

25 Simon püspök gondos vizsgálat után megállapította a monostor tényleges (nem vitatható) birtokállományát, döntéséről pedig — a veszprémi püspök hozzájárulása után — beszámolt a királynak, aki a jelentést tudomásul vette és elrendelte, hogy az ítéletről (új) oklevelet állítsanak ki az apácák részére. Mivel pedig az alapítólevél érvénytelenné vált, szövegét az új privilégiumba írták át — azzal a megjegyzéssel, hogy ez több olyan dolgot is tartalmaz, amely, új szerzemény lévén, a régi oklevélből hiányzik. Hogy oklevelünk valóban Simon püspök ítéletének az írásbeli csapadéka, és nem csupán oklevélátírás némi bővítménnyel, mint ez bevezető sorainak egy részéből (esetleg) kiolvasható,

26 mindenekelőtt fogalmazatának két másik Kálmán-kori ítéletlevél fogalmazatához való hasonlósága igazolja. Amikor például Moyses nyitrai ispán a bencések Szent István engedélyével ,,S"-től adományul kapott birtokát el akarta foglalni, Kálmán király Gervasius nyitrai püspököt bízta meg panaszuk elbírálásával. A vizsgálat befejezése után a püspök tüzesvas-próbára utasította a vádlottakat, akik azonban nem jelentek meg Esztergomban. Erre Gervasius a rend javára döntötte el a pert, és pristaldusával körülhatároltatta birtokukat.

27 Másik esetünk 1111-ből való. A királyi fiscus emberei a Zobor-i apátság nyitrai és más vámjait támadták. Gaufredus apát panaszára Kálmán király Lőrinc esztergomi érseket bízta meg az ügy elintézésével, aki gondos vizsgálat után megállapította, hogy a vitás vámok egyharmadát még Szent István adományozta az apátságnak. Az ítéletet az apát foglaltatta írásba. Indokolásképpen részletesen beszéli el benne a per történetét, gondosan feljegyezve egyes fázisait, valamint a királyi jóváhagyás és az oklevél megpecsételésének a tanúit.

28 A veszprémvölgyi apácák pere annyiban különbözik a pannonhalmi és zobori bencésekétől, hogy esetükben nem tüzesvas-próbával vagy esküvel és tanúkkal, hanem oklevéllel történt a bizonyítás. 1109-i oklevelükben ezért rövidebb és az előbbiekéhez viszonyítva nem egészen világos az indokolás. Ezenkívül a zobori oklevél kifejezetten ítéletről szóló írásnak vallja magát.

29 Másik érvünk Simon pécsi püspök bírói ténykedése, mely így foglalható össze: A Szent István-kori és XII. század eleji helyzet egybevetése