Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

ték be — így Todescoék is, a bánya és a vasút szomszédságában, Ürkúton. Ez az állapot a szabadversenyen alapuló — és abból születő — kapitalizmus vajúdását is jelezte egyben. A kezdeti nehézségekkel küszködő gyár azonban egyre több hivatalos fórum nyilvántartásába került be. Ezek némelyike fontos adalékkal szolgál az ajkai üveggyár — korábban sokat vitatott — keletkezésére és tevékenységére vonatkozóan. Ilyen adatra találtak a Bakonyi Múzeum kutatói a Megyei Levéltárban, amely a helytörténeti lexikon adatát megkérdőjelezi. A kutató megjegyzését idézzük: „Az ajkai üveggyár üzembehelyezése, ellentétben a helytörténeti lexikon 1865-ös adatával, 1878-ra tehető. Még ekkor sem lehetett teljesen kiépült üzemről beszélni, tulajdonosa, Neumann Bernát 1879-ben még mint „próbaüveggyárat" jelenti be a vármegyénél."

76 A múzeum kutatói azonban csak a hajdani bakonyi üveghuták keletkezésével és működésével foglalkoztak, így számukra érdektelenné vált a dokumentum. Feltételezhető azonban, hogy az ajkai üveggyár cégbírósági bejegyzéséről van szó, amire ugyancsak 1879-ben került sor. Erre történt utalás a korábbiakban, mint egyetlen és hiteles dokumentumra.

77 De eleget tett Neumann a bejelentési kötelezettségeknek már korábban is, amit igazol az a kamarai jelentés, mely a gyár 1878-ban való keletkezéséről tudósított. A bejegyzés azonban nevében viseli jelentését is, tehát abban nem a gyár alapításáról, hanem a már működő gyár nyilvántartásba vételéről van szó. A keletkezésnek ezért a termelés megindulásának pontos ideje tekinthető csak, amit 1878-ra jelez a kereskedelmi kamara. A Dunántúl üvegiparának pusztulását sejteti a kamara 1880. évi jelentése, bár csak a kamarakerületre vonatkoztatva: „Az üvegipar e kamara területén végfelbomlással fenyeget, jelenleg már csak egy gyár dolgozik és pedig Ajkán, Veszprém megyében." — Az egy mondatnyi híradás után egy évvel viszont részletes tájékoztatást ad a kamara, amely az említett hír megerősítésével kezdődik: „Az üveggyártást jelenleg a kamarakerületben már csak egy vállalat képviseli, t. i. Neumann Bernát ajkai üveggyára, mely 1878-ban alapíttatott."

78 A jelentés azonban nem hiteles így, mivel nem közli, hogy azért képviseli csak egyedül az ajkai üveggyár a kamara üvegiparát, mert Somogy megye kivált a kamarából, s így a lukafai üveggyár a pécsi kamarához került. Mindez azonban alig befolyásolta a lukafai gyár sorsát, amire még visszatér a soproni kamara, amely a továbbiakban az ajkai üveggyárban végbement változásokról ír. A módosítások elsősorban az üvegolvasztás elősegítését .célozták, ami előfeltétele volt a minőségileg jobb áru előállításának. A jelentés így folytatódik: „Ez kilencz olvasztó fazék-