Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

ra való, grádics rostélyzatra alakított üvegkemenczével bír, kőszén tüzelésre. A köszörülőműhelyt jelenleg még emberi erő hajtja, de gőzerő alkalmazása terveztetik."

79 A grádics rostélyzatú kemence angol találmány volt, ami a szén jobb elégetésével, a kemence hőjének fokozását segítette elő. Kémény azonban ehhez sem kellett még, így a láng és a füst továbbra is a munkanyílásokon távozott el a kemencéből, majd a tetőnek erre a célra kiképzett nyílásain távozott a hutából. Abból viszont, hogy szükségessé vált a kemence módosítása, az is kitűnik, hogy Neumann első kemencéje erdei szerkezetű lehetett, míg a grádics rostélyzatú új kemencét fával és szénnel — illetve csak szénnel is — lehetett fűteni. Az viszont, hogy a köszörűsök műhelyét még mindig emberi erővel hajtották, Neumann anyagi nehézségeire mutat. Az nem meglepő, hogy a legnagyobb fizikai erőt igénylő zúzónál lóhajtású járgányt alkalmazott, mivel ez a munkahely — a szilikózisveszély miatt — a hutánál is egészségtelenebb volt. Első alkalommal ad hírt a kamara a munkások létszámáról, valamint a bérezés alapjául szolgáló munkarendszerről: ,,A gyárban átlag 40 munkás foglalkoztatik, kik darabszám fizettetnek. Üvegfújók és köszörülök családjai havonként átlag 50—70 frtot, fűtők és olvasztók 26—35 frtot keresnek. A gyártás közönséges fúvott üveg és petróleumlámpa-czilinderek készítésére szorítkozik. Az árak nem állandók, zöldes gyógyszerüvegcsék ára 100 darabonként 1 frt — 1 frt 20 kr, fehéreké 2 frt — 2 frt 20 kr. A lámpaczilinderek ára 100 darabonként 2 frt 10 kr — 2 frt 85 kr. Palaczkok s egyebek inkább sokszám vétetnek, sokjának ára 1 frt 30 kr és 1 frt 70 kr között változik. Az évi termelés összege 25—30.000 frt értéket képvisel."

81 A munkáslétszám nem változott a korábbi kimutatáshoz képest, vagyis 40 fő maradt. Itt kell utalni a korábban idézett „építésügyi és városfejlesztési világhíradó" megtévesztő adataira, amely szerint a gyár az első években 70—80, az 1880-ik évben már 120 fővel dolgozott, mivel „újabb kétfazekas kemencével bővült a gyár". Valóságban a gyár a 70—80-as létszámot is csak 1890-re érte el. Emelkednek a fizetések is az 1879. évhez képest, ami egyrészt eredménye lehetett a kézművesek követeléseinek, de eszköze volt a vándorkedvű üvegfúvók megtartásának is. A gyártás még mindig zöld üvegből, vagyis hazai anyagból készült közönséges cikkekre szorítkozott, ugyanakkor a fehér áru jelzi, hogy külföldi nyersanyagot is használt már a gyár, ami a jelentésből is kitűnik: „A gyártáshoz szükséges savakat és vegyészi folyasztó anyagokat a gyár Fiúméból, Bécsből és Triesztből szerzi be, egy nemét a kovaföldnek Szászországból, a tűzálló anyagok egy nemét Bajorországból, az üvegcserepeket javában Budapestről s a szomszédos megyékből veszi, míg a meszet, tűzálló agyagföldet, homokot, cserkőt és kőszenet Ajka s környéke szolgáltatja."

82 578