Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
amit Balatonfüred első kinevezett fürdőorvosa: Österreicher Manes József alapított 1800 körül, ö volt az első, aki a brennbergi szénnel olvasztotta az üveget, és az árut Bécsben adta el. 47 A Duna jobb parti részein tehát harmincnál is több üveghuta létezett, ami azt is jelzi, hogy a Dunántúl jelentős szerepet töltött be a magyar üvegipar meghonosításában. Ezt a szerepet azonban átírta a történelem. A megmaradt lehetőségekkel az egymás elleni harcban rosszul sáfárkodtak az üveggyárosok. Majd az 1875. évi üveggyáros-konferencia kölcsönös megállapodáson alapuló tarifát dolgozott ki a gyárosok részére, de ezt az általánosan elfogadott tarifát senki sem tartotta be: ,, . . . a fékezhetetlen versenyvágy csakhamar újból visszanyomta az árakat a régi csekély létükre s megakadályozta az egész üvegipar fejlődését." 4 " Ezek a már többször idézett Görög István szavai, aki igen jól ismerte a külföldi üvegipart is. Mivel mindez az ajkai üveggyár alapításának évében történt, az ö szavaival fejezzük be a magyar üvegipar akkori állapotáról szóló idézeteket is: „Az érdekelteknek e szerint nem eléggé tanácsolható, szemmel tartva készítményeik tökéletesítését, az eladási árakat akként szabályozni, hogy tisztességes haszon (!) mellett gyáraik felszerelésére és javítására is tehessenek valamit."'' A magyar üvegipar problémáira rávilágító idézeteket oldalakon keresztül folytathatnánk, de ez nem tartozik e tanulmány feladatai közé. Ennyi azonban mégis szükséges volt ahhoz, hogy lássuk azt a reménytelen helyzetet, ami a dunántúli üveghuták megszűnését szükségszerűen előidézte. Ennek ismerete nélkül hiányos lenne az ajkai üveggyár története is, mivel éppen az alapítás jelentőségétől fosztaná meg azt. Az események ismerete teheti, és teszi is naggyá Neumann Bernát személyét, az alapítóét, aki azon a „csatatéren" kezdett egyedül sikeres harcot — a Dunántúlon — Veszprém megyében, Ajkán, hol a volt társak már mind „elestek". 2. A szén az ajkai ipar kenyere lesz Az már az eddigiekből is világossá vált, hogy Ajka ipari fejlődését nem az Ürkútról 1865-ben áttelepített üveggyárnak köszönheti, hanem a szénnek, amit az 1860-as évek közepén fedeztek fel a Puzdor birtokon. Az ajkai kőszénbánya 1865-től számítja keletkezését, ami részben magyarázat lehet az úrkúti üveggyár áttelepítésének indoklására — a szájhagyomány számára. Ez a feltételezés később szembekerül önmagával is, amikor az áttelepítést már a vasút és a bánya megnyitásához is köti, amelyre csak hét évvel később került sor, az ajkai üveggyár keletkezéséről nem is szólva. A valóságot az ajkai üveggyár idézett jegyzökönyve
