Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

megközelíti, amely az 1878-ban bekövetkezett fordulóponttal helyezi át, illetve ,,építi meg" Neumann Bernát tulajdonaként az úrkúti üveggyárat Ajkán. Ezzel szemben tény, hogy az úrkúti üveggyár — mint Todescoék tulajdona — már 1876-ban megszűnt. Mindebből mégsem következik az, hogy az üveggyártás előfeltétele a vasút megnyitásától, illetve a bánya feltárásától függött volna, hiszen készítettek üveget és bányásztak szenet vasút nélkül már korábban is Veszprém megyében. Ha azonban az eseményeket a történés idejében vizsgáljuk, beigazolódik, hogy a bányajog tulajdonosai a bánya feltárását, illetve a mélyművelési csak a vasút megnyitása után kezdték meg, mivel ez lehetett csak a nagyüzemi termelés feltétele. A bánya és az üveggyár létrejöttében — a keletkezés korában — döntő szerepet kapott a vasút is, bár — a szénhez képest — csak eszköz volt az ajkai ipar kifejlődésében. De amennyire egyértelmű ez az ajkai iparfejlődés szempontjából, ugyanolyan ellentmondásos az a mód, ahogy a bánya, illetve az ajkai üveggyár keletkezésével földrajzi szempontból a sajtó és egyes kiadványok foglalkoznak. Már megszokott, hogy Ajkát „hajdani bányászfalunak" vagy ,,bauxitvárosnak" titulálják. Ennél is fonákabb az az állítás, amely szerint ,, . . . 1878-ban, az akkori kis bányásztelepülésen, Ajkán, fellobbant az első üveghuta tüze".°" A szerzők így — az akkor már 800 éves Ajkától hét kilométerre lévő és 13 évvel korábban keletkezett — igazi bányásztelepre helyezik át az üveggyárat, vagyis Felsőcsingerbe! Ez a csere mindenképpen félrevezető, még akkor is, ha a bánya megnyitásakor a bányatelep egyes területei — időszakonként — közigazgatásilag Ajkához tartoztak, mivel az üveggyár valóban Ajkán — amely egyébként sohasem volt bányásztelepülés — keletkezett. Még nyilvánvalóbbá válik mindez, ha röviden megismerkedünk az ajkai bánya keletkezésének körülményeivel is, mint olyannal, amelynek az ajkai ipar kialakulását köszönheti. Ajka határában az 1860-as évek elején került felszínre a szén a Puzdor család birtokán. Az első vizsgálatokat egy Hout nevü bányamérnök végezte 1865—1866-ban. A Hout által megjelölt helyeken a Puzdor Gyula földbirtokos által felkért Hantken Miksa egyetemi tanár vizsgálta meg a szénkibúvásokat, illetve javasolta a kutatások folytatását. Hout mérnök tevékenységének kezdetétől számítja keletkezését az ajkai kőszénbánya, vagyis 1865-től. Mindezt részleteiben is megtudhatjuk Hantken profeszszornak 1878-ban megjelent „Magyarország széntelepei és szénbányászata" című könyvének az ajkai szénbányáról szóló fejezetéből. Azt is, hogy az első aknákat Ürkút szomszédságában mélyesztették 1870-ben. A szén elszállítására 6955 méter vasutat építettek az ajkai vasútállomásig. A bánya beindításához azonban képzett bányászokat, vájárokat, akná-