Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

günknek -bejelentésére kötelezendik, és erről minket megbízottunk kezeihez végzésileg értesíteni. Kelt Sopronban, 1865. június 7-én. Todesco Ede lovag, Todesco Mór."

1

' A folyamodványból idézett részletekből megismerhettük az úrkúti üveggyár keletkezésének igazi körülményeit. Tisztázódott Neumann Bernát úrkúti szerepe is, illetve a Neumannoké, akikhez végeredményben a szájhagyomány is kötődik. A folyamodvány végén lévő évszám azonban csak megkérdőjelezi a helytörténeti lexikon áttelepítési adatát, de nem cáfolja meg véglegesen, mivel a gyárat 1865 után is áttelepíthették Ajkára. De hogy ez később sem következett be, erre a soproni kereskedelmi és iparkamara 1872. évi jelentése a bizonyíték: ,, . . . az úrkúti huta is rövid munkálkodás után ismét beszüntette üzletét". Az úrkúti üveggyár tehát nem működött folyamatosan, egyrészt sajátos gazdasági rendeltetése, másrészt pedig az 1869. évi bécsi pénzügyi válság miatt. A soproni kamara területén működő üveghuták tevékenységéről 1852-től közöl jelentéseket a kamara. Az űrkútiról azonban csak kétszer történik említés: elsőként a fent idézett szünetelésről, majd másodszor a gyár megszűnéséről, négy évvel az üzemelés beszüntetése után, az 1881. évi jelentésben, ahol a korábban megszűntékkel együtt esik szó az úrkútiról is: ,, . . . ezt 1876-ban — valóságos pillangórövidségü lét után — az úrkúti követé." Az idézetből világosan kiderül, hogy az úrkúti gyárnak kudarcot valló utolsó kísérletéről van szó. Ezt a tényt csak megerősíti az üvegipar monográfusa, aki szerint: ,,Veszprémmegyében, Ürkút kisközségben volt báró Todesco üveggyára; . . ., mely működését 1876ban beszüntette."

18 Ezek után már alig férhet kétség ahhoz, hogy Neumann Bernát sohasem volt tulajdonosa az úrkúti üveggyárnak, vagyis: az úrkúti üveggyár Todescoék tulajdonaként keletkezett és szűnt is meg, mint az utolsó „bakonyi üveggyár". 4. A fordulópont Ürkúton és Ajkán A Siemens-féle találmány az üvegipart is forradalmasította, amely válaszút elé állította a bécsi bankárokat is, hiszen az üvegolvasztó kemencék szénnel való fűtése mintegy 40% -kai tette olcsóbbá az üvegkészítést a hagyományos fatüzeléssel szemben.

19 Todescoéknak viszont 11 ezer hold erdejük volt, mely — mint tudjuk — csak az üveghuta létesítésével volt hasznosítható. A fa ily módon való felhasználása kétszeres hasznot jelentett a tulajdonosnak, mivel ingyen volt a tüzelőanyag, az üveggel pedig kereskedtek. Siemens találmánya azonban megnövelte a bányák, valamint a terjedő vasutak faigényét is, ami magával hozta a fa