Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

árának gyors növekedését. Ugyanakkor a fát rossz utakon is könnyebb volt szállítani, mint a törékeny üveget, amelynek — a cseh és osztrák verseny miatt — amúgy is sovány piaca volt. Todescoék azonban tisztában voltak a lehetőségekkel is, így — ha a szükség úgy kívánta — nem tértek ki az áldozatok elől sem. Erre vall, hogy saját költségükön építettek utakat a nagy kiterjedésű uradalmon keresztül már 1870—71-ben, amely megfelelt az országutak akkori követelményeinek is.

2 Mindez csak növelte tekintélyüket a megye vezetőinél is, akik — a kiegyezés utáni években — csak bátortalanul éltek a viszonylagos önállóság lehetőségével. Hogy ez a tekintély csak a vagyonra — nem személyre — korlátozódott, oka, hogy Todescoék állandóan Bécsben lakó osztrákok voltak, s így, ha kellett, a másik államfél érdekeit képviselték Magyarországon is. Ami meglepő, nem látták hasznosnak a csingeri szén kiaknázását, nem igyekeztek megelőzni a Neumann—Hürsch céget a Puzdorékkal való szerződés megkötésében. Jóllehet, hogy ebben a bankárokat az 1873. évi bécsi pénzügyi válság gátolta meg, ami 1869-ben kezdődött. A fennmaradt iratok azonban kétséget kizárva erősítik meg Todescoék érdeklődését a szén iránt. Ez derül ki abból a levélváltásból, ami a báró és Kálóczy Lajos, a Somlóvásárhelyi Közalap kir. gazdasági főtisztje között történt. Todesco a padragi alapítványi birtokra kért három évre szóló köszénkutatási engedélyt, amit a vallás és közoktatási minisztérium 1872. április 4-én 24 164. szám alatt kelt rendelete értelmében engedélyeztek, négy — írásba foglalt — feltétel elfogadása esetén. A feltételeket Kálóczy 1872. november 16-án írásban közölte a báróval. A szerződés lényegét tartalmazó 4. pont így szólt: ,,Hogy kőszénre találván, — az uradalomnak kiszolgáltatandó haszonbér, — valamint a bányaüzlettel járó egyéb viszonyok rendezése végett, az uradalommal a szén feltalálása után azonnal rendes haszonbéri szerződést kötni, s az ott megállapítandó járandóságot az időközben termelt szénmennyiségre nézve is, az uradalomnak utólagosan kijárultatni tartozzanak. Ha tehát a tisztelt folyamodó urak ezen feltételeket elfogadni hajlandók lennének, méltóztassék a Tekintetes uradalmi Igazgatóság alól írottat arról mielőbb értesíteni, hogy az erre vonatkozó szerződést 4 példányban szerkeszthessem, s azt ő Méltóságukhoz, — vagy meghatalmazottjukhoz — aláírás végett, — átküldhessem.""

1 Todesco báró jói ismerhette a Puzdor-féle szerződést, ami kiderül abból is, hogy a Kálóczy által szerkesztett szerződés 4. pontjának módosítását arra hivatkozva kérték, miszerint Kohlenék csak a kitermelt és hasznosított szén bécsi mázsája után fizetik az egy krajcár bányavámot Puzdoréknak. Kálóczy a báró kérését továbbította a minisztériumba, a válasz azonban késett. Végül lássuk azt a levelet, amit