Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Takács Lajos: Az erdőbirtokosságok típusai és működése a jobbágyfelszabadítás után (A pécselyi példa)

lenebbül hathattak azok a német példák, amelyek e korban már Ausztria és Németország területén rendelkezésre álltak. Mint ismeretes, Németország egyes részein a vágáserdők kialakítását a 15. századtól tartják számon.

13 Úrbéres és nemesi erdőbirtokosság Az úrbérrendezés után kialakított erdőbirtokosságok vezetése, mint ismeretes, elszakadt a faluétól és a közbirtokosoknak új vezetősége alakult. A közbirtokosság új vezetője az elnök lett, azonban e funkció többnyire csak adminisztratív jellegű maradt: az elnök hívta össze a közgyűlést és ő is vezette. A közbirtokosság tényleges gondjait azonban más személy, az erdőgazda vette magára. Már az elnevezés is- utal a feladatkörére, ami nem más, mint a rendelkezésre álló erdő használatának, művelésének vezetése, az erdőgazdálkodás megvalósítása. Maga a kifejezés is viszonylag új, először Abrudbánya egyik 1802-es felterjesztésében bukkant fel,

14 majd abban az 1857-es nyílt parancsban, amely az osztrák erdőtörvényeket Magyarországra is kiterjesztette.

15 Lehetséges, hogy német kifejezés tükörfordítása. Helyette csak ritkán találkozhatunk más kifejezéssel: így pl. a Somogy megyei Cserénfán a telkes szó volt a használatos. Mindenesetre az erdőgazda volt az erdőbirtokosság legfőbb ügyintézője, aki javaslatot tett az évi vágásterület nagyságára, elosztási módjára stb.; majd az elosztással járó gyakorlati feladatokat is végezte. Mellette még tagja volt a vezetőségnek, az elnökön kívül a jegyző, a pénztáros és a választmányi tagok. (Ez utóbbiak az elöljáróknak feleltek meg.) Ez a vezetés, melyet rendszerint háromévente újraválasztottak, intézte az erdőbirtokosságnak, mint önálló gazdasági egységnek az ügyeit. Évente rendszerint két közgyűlést tartottak: őszit és tavaszit. Az őszi a feladatokat szabta meg, míg a tavaszin történt többnyire az elszámolás. Ez a vezetőség mindenféle közbirtokosságnál hasonló volt, esetleg létszámban, elnevezésben lehetett köztük különbség. Viszont igen lényeges eltérés adódott a működésükben, mégpedig aszerint, hogy nemesi vagy úrbéres erdőbirtokosságról volt-e szó. Ez a különbség főleg az osztásmódban volt szembetűnő, s hogy mindezt jól láthassuk, érdemes e kétféle gyakorlatot konkrét példán keresztül megvizsgálnunk. Erre jó példa is adódik egyetlen falu esetében, amely 2 részből áll: nemesi és úrbéres faluból. A falu, ahol vizsgálódásunkat folytattuk a volt Zala, ma Veszprém megyei Pécsely, melynek 2 része: Nemes-Pécsely és Nagy-Pécsely településben is elkülönült.