Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Takács Lajos: Az erdőbirtokosságok típusai és működése a jobbágyfelszabadítás után (A pécselyi példa)

A két falurész különálló erdővel rendelkezett, külön vezetőséggel. Nemes-Pécsely erdőterülete az 1940-es években 134 katasztrális hold, Nagy-Pécselyé 60 hold. Nagy-Pécsely erdejét a sessiók után kapta, azaz minden egész sessio után járt 6 hold erdő. S bár ez az erdőrész az úrbéri szétválasztás után sok esetben változhatott, tovább darabolódott, a 6 holdas egység mint számolási alap azóta is megmaradt. Hozzáfűzhetjük még azt is, hogy valójában ez az egység volt a legelőhasználat alapja is. Egy erdőegysé"g, azaz erdő jog után, aki azzal rendelkezett, küldhetett 2 nagy, azaz számos állatot fűbér nélkül a legelőre. Ugyanakkor ez az erdőjog jelentett alapot arra is, hogy alkalomadtán, ha a legelőben nőtt fákat levágták és a fáját szétosztották, a jogos egy-egy részt kaphasson. Az erdőjog egyébként a földterülettől az úrbérrendezés után elvált, így az eladható—vásárolható volt, illetve darabolni is lehetett. Az ezzel járó gyakorlati teendők, így pl. a faosztás vagy a kötelező napszám viszont a jog tulajdonosaira hárultak. Az úrbéres erdőbirtokosság vezetősége mindig a 60 erdőjoggal számolt és aszerint osztott fát és rótt ki feladatokat. A nemesi erdőbirtokosság viszont, amely Nemes-Pécselyen működött, nem ismerte a fenti arányokat. S ez természetes is, ha tekintetbe vesszük, hogy Nemes-Pécsely lakói nem kiosztás révén jutottak erdőrészükhöz, hanem örökölték azokat. Az erdőrészek pedig már a jobbágyfelszabadítás idején, amikortól az erdőbirtokosságok kialakítása számítható, sem voltak egyforma nagyságúak és az egyes parcellák nagysága azóta is alakulhatott. Mindenesetre az egyes területrészek között, amiket a lakosok birtokoltak, nagy volt a különbség. Nemes-Pécselyen a legnagyobb erdőrész 11 000 négyszögölre ugrott, míg a legkisebb csak 28 négyszögölet tett ki. E két határ között oszlott meg a többi rész. Egyébként a terület nagysága a közbirtokosság ügyeinek intézésekor nem nyomott különösebben a latban, legutóbb minden birtokos, bármekkora erdeje is volt, csak egy-egy szavazattal rendelkezett. Ez a gyakorlat azonban csak 1914 óta volt érvényben, korábban a szavazati jogok is az erdőterület nagysága szerint oszlottak meg. Az erdő gondozása, tisztítása, nyesése, ritkítása, valamint az évi vágáshoz való előkészület lényegében egyformán folyt mind a 2 falurészben. Előzőleg egyformán kellett mindkettőnek elkészítenie a vágási tervet, az állami erdőgazdasággal, amely felügyeleti joggal rendelkezett, jóváhagyatni, és az erdőgazdaság mérnökeivel közösen megszemlélni. A közgyűlésen, amelyet dobszóval hívtak egybe, hasonlóan közölték a jóváhagyást, amely a vágás és az osztás közvetlen előkészítését jelentette.