Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az

Habsburg-Lotharingiai dinasztiától való különválás és az önálló, független Magyarország új államformájának kérdése kötötte le az ország, s ezen belül Veszprém megye lakosságának figyelmét. De ebben a kérdésben éppúgy politikai inaktivitás és lassúság jellemezte a megyét, mint egy-két héttel korábban, közvetlenül a forradalom budapesti győzelme előtt. A veszprémi városi nemzeti tanács csak november 14-re hívott öszsze népgyűlést, hogy az foglaljon állást az államforma kérdésében, holott a főváros már két héttel korábban példát mutatott ebben. A veszprémi népgyűlés táviratot küldött a Magyar Nemzeti Tanácsnak, amelyben bejelentette csatlakozását ,,a köztársasági államforma táborának híveihez."

70 Balatonalmádi, Enying és Keszthely lakossága hasonlóan népgyűlésen követelte a köztársaság kikiáltását.

71 Devecser község képviselőtestületének november 13-án tartott rendkívüli közgyűlésén Dr. Pogány Imre képviselő a helybeli katonatanácsnak azt az indítványát terjesztette elő, hogy ,,a község képviselőtestülete a köztársaság mellett foglaljon állást, mint olyan államforma mellett, amelynek megvalósításával biztosítható a nemzet függetlensége, az emberi béke állandósítása, s a demokratikus elvek általános térhódítása, . . ."

72 Ugyanakkor Pápa város tanácsa sem a november 16-át, a Népköztársaság kikiáltását megelőző tanácsülésein, sem az azt követő november 19-i ülés 33 napirendi pontja között nem emlékezett meg erről a rendkívüli nagy jelentőségű alkotmányjogi aktusról.

71 Az alig néhány napos köztársaságban megkezdődött a királyképek eltávolítása is a hivatali épületekből. Így a Veszprém megyei nemzeti tanács november 26-án 16. Nt./1918. számú átiratával megkereste dr. Bibó alispánt, hogy a nemzeti tanács november 20-i alakulóülésének határozata alapján járjon el a törvényhatósági bizottságnál a vármegyeház nagytermében levő királyképek eltávolítása tárgyában. A megyei törvényhatósági bizottság a nemzeti tanács „kívánságát" természetesen teljesítette és a képeket a múzeumban helyeztette el.

74 A nemzeti függetlenség megvalósítása és a köztársaság kikiáltása mellett élénken foglalkoztatta a politikai közvéleményt Magyarország területi integritásának kérdése is. A Károlyi-rendszer — teljesen figyelmen kívül hagyva külpolitikájában a már megvalósult objektív tényeket: egyes nemzetiségek elszakadását Magyarországtól — a területi integritás elvi alapján állott, és bizonyos mérsékelt területi autonómia ígéretével akarta a magyar állam határain belül tartani a szomszédos testvérnemzeteik államiságának vonzási körében élö és a háború alatt különösen megerősödött centrifugális tendenciák hatása alatt álló magyarországi nemzetiségeket. A nemzetek teljes önrendelkezési jogát tagadó politika, és az ennek jogi megfogalmazását jelentő 1918. évi X., 1919. évi VI. és XXX. néptörvény bizonyos fokú területi autonómia kilátásba helyezésével sem tudta már a kialakult folyamatot, a nemzetiségek jelentős részének elszakadását megakadályozni. Veszprém megye törvényhatósági bizottsága is foglalkozott az integri-