Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az
testület néhány tagja több kérdésben tartózkodott a szavazástól, söt „törvényességi szempontból óvást" is emelt ellene. A jegyző kijelentette, hogy a nemzeti tanács által hozott „összes határozatokat törvénytelennek tartja, és mint ilyenekhez hozzá nem is járult", ugyanakkor — nyilván figyelembe véve az akkor kialakult pillanatnyi erőviszonyokat — végrehajtásuk elé akadályt nem óhajt gördíteni. 69 Később az erőviszonyok újra megváltoztak, a nemzeti tanácsot a retrográd erők valószínűleg elnyomták, esetleg fel is oszlathatták, mert a jegyzőkönyvben található következő ülés 1919. január 22-én már ismét a községi képviselőtestület közgyűléseként szerepel. A közigazgatási szervek és az illetékességük területén alakult nemzeti tanácsok egymáshoz való viszonyát az uralkodó osztályok és a néptömegek között országosan is kialakult erőviszonyok jellege, a kettős hatalom determinálta. A forradalom első heteiben ezt a viszonyt az egyenlőség, a párhuzamosság és a kölcsönösség jellemezte, sőt kissé úgy tűnt, hogy egyes közigazgatási szervek önként vállalnak másodlagos szerepet a nemzeti tanácsok mögött. A forradalmi fellendülés folyamatának lassulása, majd stagnálása idején ez a helyzet gyökeresen megváltozott: amikor a közigazgatási szervek a konszolidáció következtében újra szilárd talajt éreztek a lábuk alatt, a nemzeti tanácsok feleslegessé váltak mellettük, létezésük kezdett kényelmetlenné lenni a közigazgatási apparátus számára, s ezért ez — a nemzeti tanácsok funkciókörének elsorvasztásával — igyekezett is megszabadulni tőlük. Ha a tél derekán még léteztek is néhol nemzeti tanácsok, ezeknek a közigazgatásra már nem volt lényeges befolyásuk. A kettős hatalom a helyi közigazgatás területén is az uralkodó osztályok javára dőlt el. A közigazgatási szervek tevékenysége Veszprém megyében a polgári demokratikus forradalom első heteiben A vesztett háború, a zilált gazdasági helyzet a sürgősen megoldandó kérdések egész sorát vetette fel 1918 őszén Magyarországon. Amit országosan szintén a Népkormánynak, az egyes minisztériumoknak és más országos hatáskörű központi szerveknek kellett megoldaniok, az helyi szinten az ottani hatóságok, közigazgatási szervek problémájaként jelentkezett. Ezek a kérdések két nagy csoportba sorolhatók: az állami-politikai és a gazdasági-szociális kérdések kategóriájába. Természetesen egy rövid tanulmány keretében ezek a problémák nem vizsgálhatók meg részletesen, példálózó felvetésük és a számtalan kérdés halmazából való kiemelésük inkább csak éreztetni akarja azokat a politikai, alkotmányjogi, gazdasági és társadalmi gondokat, amik a vizsgált időszakban élénken foglalkoztatták a helyi közigazgatási szerveket Veszprém megyében is. Az állami-politikai kérdések körén belül elsősorban az Ausztriától és a
