Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

bejegyzést a kislödi anyakönyvben találjuk, amely szerint: „Joannes Obermeier sodalis vitrarius Ürkútról — 22 éves — és Theresia Piglin Pénzeskútról — 21 éves". 1813. január 3-án házasságot kötöttek. 1815-ben már Somhegyen találjuk a családot. Közülük József már Bakonybélben köt házasságot Haász Máriával 1848-ban. A somhegyi üveggyár azonban 1859-ben megszűnt, ami vándorlásra kényszerítette a családokat. Obermeier Vencel Németlukafát választotta, amit jelez, hogy ott temette el 1858-ban a feleségét. Obermeier József Vétyempusztát választotta. Négy fia közül Miklós 1858-ban, Móricz 1860-ban még Somhegyen, míg Károly 1863-ban, József 1868-ban már Vétyempusztán született. Mint tudjuk, 1879-ben a vétyempusztai üveggyár is megszűnt, de a család nem Ajkára jött, ahol ekkor már működött az üveggyár, hanem Nemetlukaf ára, valószínűleg még a vétyemi huta megszűnése, illetve az ajkai beindulása előtt, mivel 1879-ben már nem tartották nyilván őket Vétyempusztán. A négy fiú közül Miklós 1882-ben, Móricz 1883-ban, Károly 1888-ban kötött házasságot Németlukafán, míg József már Ajkán 1896-ban. Az Obermeierek ajkai tartózkodását az anyakönyv 1888-ban jelzi, az üzemi nyilvántartó viszont csak 1891-től tartja nyilván őket. Jellemző a fiataloknak a nyilvántartóból való tervszerű kihagyására, hogy az 1896-ban nősülő már 28 éves Józsefet csak 1910-ben vették nyilvántartásba. A népes dinasztia valósággal uralta a gyárat a századfordulón. A legnépesebb Miklós családja volt, akinek 13 gyermeke közül tízet találunk bejegyezve a tósokberéndi anyakönyvben. A dinasztiából ma csak Miklós és József leszármazottai élnek Ajkán. A három testvér közül Miklós, Károly és József itt is halt meg, Móricz elvándorolt. Az Obermeier dinasztia tagjai az ország minden üveggyárában megtalálhatók, de ismert szakemberek külföldön is. A somhegyi majd az úrkúti üveggyárak megszűnése után ebből a famíliából is sokan választották a kőszénbányát az ajkai vagy más üveggyár helyett. Oka ennek az volt elsősorban, hogy az ajkai gyár kilenc kilométerre volt Ürkúttól, de az is, hogy az ottani családokba beházasodott fiatalok az egészségesebb mezőgazdasági munkát, illetve a közelebbi bányát választották. Másodsorban pedig az, hogy a gyár csak a hozatott üvegeseknek biztosított lakást. A Stanek család a 19. század közepén vándorolt be a Lajtán túlról Magyarországra. Ez lehet a magyarázat arra, hogy a Stanek név nem fordul elő korábban a bakonyi huták üvegesei között. Ez az egyetlen olyan dinasztia, mely előbb szerepel az üzemi nyilvántartóban mint az anyakönyvekben. A gyári bejegyzés szerint ugyanis Stanek Ferenc 1891-ben lépett be, vagyis a tulajdonoscsere idején. A Stanek család útja volt a legrövidebb Ajkáig. Ez a néhány évtizedes út azonban meglepő változatossággal tárja elénk az üveges családok összeolvadását, közösséggé formálódását