Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

1880-tól, hogy a társpénztári tagokat ellássa. Hiteles adatok szerint dr. Vadnay Szilárd volt az első körorvos, aki 1886-tól képviselőtestületi tag is volt Ajkán, majd járási, illetve 1888-tól megyei tisztiorvos lett. Az üveggyári betegsegélyzö pénztár választott orvosa ugyanakkor dr. Weisz Miksa — ,,minden gyógyszer tudora" — volt, akiről feltételezhető, hogy korábban is ellátta az üveggyári betegeket, amire viszont nincs írásos bizonyíték.

140 3. Az ajkai gyárvezetőség javaslatai Az ajkai üveggyár ipari és kereskedelmi tevékenységét á soproni kereskedelmi és iparkamara jelentéseiből követhettük nyomon. Az 1886-tól 1888-ig terjedő három évről azonban hiányoznak a jelentések, az 1889. évi pedig nem utal a korábbi éveknek a munkásokat érintő eseményeire. Csak általánosságban foglalkozik az üvegipar helyzetével a fellelhető szakirodalom, nem térve ki az egyes üzemek problémáira. Megállapítható azonban, hogy az 1881: XLIV. tc, vagyis az első iparfejlesztési törvény javította a megújulásra való törekvések lehetőségeit. De hogy ezeket a lehetőségeket a hazai üveggyáraknak még a fele sem használta ki, jelzi az üveggyárosok hagyományos óvatosságát az újításokkal szemben. A gáztüzelés mindenekelőtt az üveganyag tisztaságát segítette elő, ami főleg a csiszolt áruk minőségében jelentkezett, kedvezve így az exportlehetőségek bővítésének. A kiviteli lehetőség — tekintettel a fejlettebb nyugati üvegiparra — csak kelet felé kínálkozott, ezt azonban a vámproblémák mellett a hitelviszonyok rendezetlensége (főleg Romániával) nehezítette meg, ami nem egy kereskedő csődbejutásához vezetett. A hazai piacok ellátása érdekében fokozták termelésüket a gyárak, de az elavult berendezésű üzemek termékei alul maradtak a versenyben a külföldiekkel szemben. Így nem meglepő, hogy a magyar üveg a hazai piacokról kiszorult, míg a behozatal értéke ezzel arányosan emelkedett a korabeli statisztikák szerint. Javított ezen az állapoton az 1885. évi budapesti kiállítás nagy sikere, aminek — mint tudjuk — részese volt Neumann Bernát ajkai gyára is. A fellendülést azonban a visszatérő áldatlan verseny követte, ami az árak lemorzsolódásához vezetett. Ez ellen a nagyobb gyárak a termelés csökkentésével védekeztek, inkább a minőségre törekedve, hogy így méltóbb versenytársai lehessenek a külföldi üvegnek. Ennek köszönhető, hogy némely termékek elérték a fejlettebb államok üvegtermelésének szintjét. Az ajkai üveggyár sorsáról az 1889. évi jelentésből értesülhetünk, amely azonban nem közöl a termelésre vonatkozó konkrét adatokat, mint a korábbiakban. A panaszok jellegéből mégis megtudjuk, hogy Ajkán is