Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

képtelenek magatartásukat az általuk csak eszköznek tartott munkás érdekében megváltoztatni. A nagyobb üveggyárakat személyesen meglátogató monográfus nem ok nélkül volt bizalmatlan a betegsegélyezö pénztárak ügyintézését illetően, amit a kezelőszemélyzet anyagi érdektelenségében látott, mivel: ,, . . . a kezelés a gyártisztviselőknek csak mellékes munkáját képezi, az ipartestületeknél pedig csekély díjazással jár, az ellenőrzés pedig éppen fizetésnélküli tagokra van ruházva és tiszteletbeli állások, s ezért többnyire a teljesített munka is inkább csak az alaki részre, mint az érdemleges ellenőrzésre terjed. Hinni akarjuk azonban, hogy elsőfokú iparhatóságaink is megteendik kötelességüket és hogy az ellenőrzést a szegény munkásosztálytól befolyó fillérek hovafordítása iránt, az eddiginél erélyesebben és szigorúbban fogják gyakorolni."

137 Az új törvény sem kívánt nagyobb hozzájárulást a munkásoktól mint a korábbi, érvényét azonban az összes üveggyárra kiterjesztette. Csupán azt tartotta fejlődésnek a korábbi öntevékeny pénztárakhoz képest a monográfus, hogy a törvény vonatkozik mindazon munkaadókra nézve, akik eddig kivonták magukat a munkásbiztosítás kötelezettsége alól. Megemlíti, hogy a törvény kibocsátása óta betegsegélyzö pénztár létesült a zay-ugróczin kívül a parádi, a katalinhutai, az ajkai és a lednicz-rónai üveggyáraknál is.

138 Az ajkai üveggyár ekkor már az új tulajdonos Kossuch János cég birtokában volt. A 105 taggal alakult pénztár alapszabályát a győri kereskedelmi és iparkamara 1892. évi 109/kgy. számon hagyta jóvá, majd 1893 júliusában Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter is.

139 A 38 pontos alapszabály a minisztérium által kiadott mintát alkalmazta a gyári viszonyokra, figyelembe véve az ipar gyakorlásából adódó sajátos körülményeket. A biztosításra kötelezettek 2% -os járulékot fizettek, aminek egyharmadát a cégtulajdonos fizette. Az önkéntes tagok a teljes tagdíjat fizették. A tagdíjakra nézve hat fizetési osztályt állapítottak meg, hogy azt a tényleges bérekhez viszonyíthassák. A járulék kiszámításánál a lakbért és a természetbeni juttatásokat — az élelmezés kivételével — nem vették figyelembe. A biztosítás kiterjedt a taggal egy háztartásban élö családtagokra is, az ingyenes orvosi és a gyógyszerellátás erejéig. A táppénzt és a segélyeket is a bérekhez viszonyították, eltekintve a kórházi ápolás és a temetkezési segélyek stb. költségeitől. A törvény először szabályozta a munkások szociális körülményeit az ajkai üveggyárban, amiben még nem részesülhettek Neumann Bernát korában az üvegesek. A gyáralapítás idején még orvos sem volt Ajkán az eddig ismert adatok szerint, így a 12 kilométerre lévő járási székhelyre: Devecserbe kellett orvosért, illetve orvoshoz járni az ajkaiaknak. Kivételt képezett a kőszénbánya, ahova dr. Pollák József járt ki Devecserből