Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

gyár adott 3—5 frtot temetkezési költségre, de az elhalt munkás özve­gyének vagy árváinak sorsáról a legkisebb gondoskodás sem történt."" 4 A családtagokról is gondoskodott az „Egyesült magyarhoni üveggyá­rak r. t." új-antalvölgyi gyára 2% levonása fejében. A telepnek saját is­kolája volt 60—80 tanulóval, akik az ismétlő iskolában iparoktatásban is részesültek. A tanító ezért évi 600 frt fizetést, ingyenlakást, fűtést, világí­tást és tehéntartási lehetőséget kapott. 15 " A másik ilyen üveggyár a szik­lai volt, ahol a levont 2% fejében a családtagok is ingyenes gyógykeze­lésben részesültek, a munkás pedig betegség esetén napi 30—50 krajcár segélyt is kapott. Ez a gyár adta halálozás esetén a 3—5 frt-nyi segélyt is a családnak. Ellenpéldája ennek a feketeerdői gyár, ahol 3% -ért csak a munkásokat látták el gyógykezeléssel, míg az iskola támogatására újabb 2% -ot vontak le a munkásoktól. A gyár egyébként szintén az „Egyesült magyarhoni üveggyárak r. t." tulajdona, míg a sziklai Kuhinka Gyula bérletében volt. Mindebből tanulságként levonható, hogy a munkások szociális ellátása nem annyira a tulajdonosok törvénytiszteletén, hanem inkább a teljhatalmú bérlök emberségén múlott. Ezeken az állapotokon volt hivatva változtatni az 1891: XIV. tc, amely a betegsegélyezés ügyét törvényhatóságilag is rendezni kívánta. A végrehajtást a miniszter azon­ban ismét az első fokú iparhatóságokra bízta, amit a monográfus nem tartott szerencsésnek, mivel az így most nem lesz jobb, mint azelőtt: „Bármilyen helyes és megfelelő legyen azonban a törvény és bármily nemes annak intentiója, minden az erélyes végrehajtástól és a szigorú el­lenőrzéstől függ, mely talán sehol sem oly szükséges, mint éppen itt, mivel a népesség ezen osztálya csekély műveltségénél fogva van legin­kább hatósági felügyeletre és ellenőrzésre szorulva. Rendetlen vagy ön­kényes vagyonkezelés mellett pedig nemcsak hogy e pénztárak tagjai éppen akkor maradnának segély nélkül, mikor arra leginkább utalva vannak, hanem mivel az esetleges kárt vagy hiányt a többnyire vagyon­talan munkáson alig lehet behajtani." Iib Az új törvény kiterjedt nemre, korra és honpolgárságra való tekintet nélkül minden kétkezi munkásra, valamint azokra az alkalmazottakra, akiknek napibére a 4 frt-ot nem haladta meg. Ezek és családtagjaik or­vosi és gyógyászati segédeszközökben, táppénzben részesülhettek, a nők szülészeti támogatásban is, vagyis gyermekágyi segélyt kaphattak. Ide tartozott a temetkezési segély adása is. Mindezt a munkásoktól levonható 2% fejében, amit 5% -ig lehetett felemelni a munkások, illetve a harmad­fokú hatóság beleegyezésével. A pénztárak kezeléséért a gyártulajdonos volt a felelős, aminek korábbi eredményeit illusztráltuk az új-antalvölyi, a sziklai és feketeerdői üveggyárak egymástól eltérő iskolatámogatási hozzájárulásával, vagyis azt, hogy ugyanazok a személyek és hatóságok

Next

/
Thumbnails
Contents