Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

említett 1881. évi értekezésben ugyanis bevallotta a kamara, hogy a munkásokat úgy csábítják el más gyárba több fizetés ígéretével, tehát a bajok okait elsősorban az üveggyárosok magatartásában — nem a munkásokéban — kell keresnünk. Nem marasztalható el viszont Neumann azért, hogy az iskolázott munkások hiánya miatt az „olcsóbb külföldi munkanélküli" üvegeseket hozatta Ajkára, de akkor igen, ha az ebből származó bajokért a munkásokra hárítja a felelősséget, amint ezt — a gyár nevében — a kamara teszi: ,, . . . másrészt az új munkások szegődtetése újabb költséggel jár, ezenkívül pedig elvesznek a távozók kezén levő előlegek. S ezen állapoton a gyár nem képes segíteni. Az illetékes hatóságok vonatkozó feljelentéseit hallatlan lanyhán veszik, s ha a távozó munkásnak véletlenül eszébe jutott a tizenötnapi felmondás, kereken megtagadják közbejárásukat, miután az felmondási kötelezettségének az ipartörvény értelmében eleget tett. S ez éppen ezen kérdés legsérelmesebb oldala."

122 Amint látjuk, a panaszok anyagi eredetűek, melyek az ipartörvényt betartó üvegesek eljárását is bűnükként róják fel. Elmarasztalja a kamara a hatóságokat, mivel — adott esetben — nem az iparos, hanem a munkások oldalára állnak. Ezért nem járhattak sikerrel Neumann feljelentései sem, amire — a jogtalanul eltávozott munkások visszahozatalára — már egy 1872. évi (36.527 sz.) belügyminiszteri rendelet feljogosította a vállalkozókat, iparosokat. Ezeket a lehetőségeket az 1884. évi ipartörvény szintén biztosította a gyárosok számára, ugyanakkor a munkások érdekeit még hangsúlyozottabban figyelembe vette, éppen a gyárosok ismert törvényszegései — csábítások stb. — miatt. Ez a magyarázat a hatóságok lanyha magatartására. Ennél súlyosabb gondokat okozott a gyárnak, ha munkásai netán külföldre szöktek, mivel az az osztrák üveggyárosoknak kedvez: ,,Az állam túlsó felében ugyanis az üveggyári munkások felmondási ideje három hónapban van megállapítva, ha tehát a gyár onnan akarja személyzetét kiegészíteni, ez legjobb esetben egy negyedévbe telik, míg a túlsó államfélben lakó versenytárs tizenöt nap alatt, törvényes úton elvonhatja legjobb munkásait. Ezen természetellenes viszonyon határozott törvényes intézkedés által kell segíteni, miután az ipartörvény 92. §-ában a gyári munkarendnek fenntartott ezirányú intézkedés, hatástalannak bizonyult."

12 A kamara nyilván a Stájerországba távozott ajkai üvegesekre céloz, ahol valóban három hónap volt a felmondási idő, vagyis hatszorosa, mint a Monarchia innenső felében, Magyarországon. Ebből adódott a kedvezőbb várakozási idő is az osztrákok számára. Ami mégis érdekes, az egyébként kétes elemeknek tartott ajkai üvegesek egy csapásra a gyár legjobb munkásaivá változtak, amint szökésre adták fejüket. Az eltávo-