Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Az üvegolvasztáshoz szükséges vegyészeti anyagokat külföldről szerezték be még azok az erdei huták is, melyek nem készítettek kristályüveget. A közönséges fehér üveg olvasztásához azonban már olyan fazekak is kellettek, melyekhez külföldi (szászországi és bajorországi) tűzálló anyag kellett, mivel a hazai agyagban lévő magas vastartalom — az olvasztásnál kioldódva — zöldre festette volna az üveget. Bizonyítja ezt az úrkúti üveggyár is, ahol — az 1863-ban felvett revízió szerint — Németországból származó ,,

Versatz" gyártmányú téglát is jegyeztek be, mivel a ,,kiváló úrkúti agyagot" csak a kemence azon részeibe építhették be, amely az üvegolvadékkal közvetlenül nem érintkezett. Mindez fokozottabban érvényes volt az oívasztófazekakra, a hazai anyagból készült zöld üveg kivételével, ahova az orvosságosüvegeken kívül az ásványvizes- és boros-, valamint söröspalackok is tartoztak a dunsztos és egyéb háztartási cikkek mellett. Nyersanyag szempontjából igen nagy jelentősége volt és van ma is az üvegcserépnek, mivel annak újraolvasztásához kevesebb segédanyagra van szükség. Árusításával kereskedők foglalkoztak, így Budapesten és Bécsben válogatott cserepet is lehetett vásárolni. A gyár termelése — a kamara szerint — nem mutat számottevő szaporodást, ami „egy ilyen fiatal vállalatnál felette egészségtelen jelenség". Borúlátása igazolására felsorolja azon huták bukását, amit az utolsó évtized eseményei idéztek elő: „Az 1874. évben a buglóczi üveggyár, mely 1870 óta gőzerőre volt berendezve, szünteté be működését. Ezt 1876-ban, valóságos pillangórövidségü lét után, az úrkúti üveghuta követé. 1879ben a vétyemi régi üveghuta, s 1880-ban a lukafai hagyott fel üzemével, úgy, hogy a mint már fentebb említettük, jelenleg az ajkai gyár ezen iparágnak egyedüli képviselője."

83 A jelentés kiegészítésre szorul annyiban, hogy a Somogy megyei szigetvári járásban létezett két „Lukafa" közül a Spitzer Sámuel bérletében működött németlukafai üveggyár szűnt meg 1880-ban, míg a Wolheim bérletében levő magyarlukafai- továbbra is működött. Másrészt pedig 1880-ban — a kereskedelmi kamarák átszervezésekor — Somogy megye a pécsi kamarához került, így a soproni kerület számára valóban csak az ajkai üveggyár képviselte az üvegipart 1881-től. Az utolsó tíz évben megszűnt üveghuták bukásának okai tekintetében a korábbiakat ismétli, ami alól azonban az ajkait kivételnek tekinti a kamara: „Igaz, hogy ez köszéntüzelésre van berendezve, s így nincs azon behatásnak alávetve, melyet a mindinkább terjeszkedő vasúti hálózat, a tüzelőszerek megdrágítása által a vétyemi, lukafai s úrkúti, fatüzelésre berendezett üveghutákra gyakorolt: de a többi akadályok, melyek a nevezett üveghuták beszüntetését szinte előmozdíták, még mindig fennállanak."

84 Meglepő, hogy a tüzelőszerek drágulása okozta olyan huták bukását is,