Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

egyenlő lehetőséget adtak a feleknek, az osztrákokénak csak egyötödét kitevő — de fejletlen — magyar üvegipar a szerződés ellenére versenyképtelen maradt. A magyar ipar és kereskedelem érdekeinek ápolására — osztrák indíttatásra — létrehozott kereskedelmi és iparkamarák 1850ben nyilvánjogi testületekként kezdték meg működésüket, melyeket a kiegyezés után szerveztek újjá. Az 1880-ban ismét újjászervezett képviseletnek 15 kerületi központja lett a magyar korona országainak területén. Veszprém vármegye a soproni kamarához került Győr, Mosón, Somogy, Vas és Zala vármegyékkel együtt. A Veszprém megyei hutákról 1852-től ad tájékoztatást a kamara, így azok tevékenységébe is bepillantást nyerhetünk. Sajátos módon kivételt képez az úrkúti üveggyár, melynek csak 1872. évi szüneteléséről, majd megszűnéséről ad hírt a kamara. Ez arra vall, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása folytán hiányzott a kapcsolat, illetve, hogy az osztrák bankárokkal szemben nem tudták a magyar hatóságok a törvényt érvényesíteni. Különös jelentősége van a bejelentésnek az ajkai üveggyár alapításáról szóló okmányok hiánya miatt is. Azt ugyanis az úrkúti üveggyár esete bizonyítja, hogy a gyárat vagy üzemet az ott megindult termelés kezdetétől kötelezte a törvény a bejelentésre. A kamara és a cégbírósági bejegyzés egyaránt bizonyítja, hogy Neumann Bernát eleget tett a bejelentési kötelezettségnek, amivel tulajdonképpen meghatározta az ajkai üveggyár alapításának, illetve keletkezésének idejét és körülményeit is. A soproni kereskedelmi és iparkamara jelentései hűen tükrözik a dunántúli üvegipar vajúdását is, mintegy igazolva a korábban elmondottakat. Mindezt a már említett Vas megyei buglóci üveggyár sorsán érzékelteti: ,,Az üvegipar a kamarai kerületben nem tud lendületnek indulni. A »Thalheim« nevü üveggyár, vasmegyei Buglócz mellett, az üzletet többszöri beszüntetés és isméti folytatás után, néhány év előtt végleg beszüntette, és a terjedelmes gyári épületek a teljes összeomlásnak vannak kitéve."

61 A Vas megyei üveggyár — mint később kiderül — már négy éve megszűnt. A folytatásban egyetlen mondatban esik szó az úrkúti üveggyár szüneteléséről, illetve az ajkai keletkezéséről. Az úrkúti gyárról szóló sajátos fogalmazás utal a gyár és a kamara közti kapcsolat hiányára. De amennyire bizonytalan az úrkúti gyár sorsát illetően, annyira bizonyos az ajkai keletkezésében: ,,Egy Ürkúton, Veszprémmegyében fennállott üveghuta is, üzletét rövid időre beszüntette; azonban ezen megyében Ajkán, újabban egy új üveghuta keletkezett."

62 Azt, hogy az úrkúti huta ekkor már megszűnt, az idézett monográfus is megerősítette. Igazolják ezt a városlődi r. k. anyakönyvek is, ahol az úrkúti üvegesek, akik nem vándoroltak el a huta megszűnése után, már