Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

földművesként vannak bejegyezve. Az Ajkán keletkezett üveghuta pedig nemcsak az 1865-ös áttelepítést cáfolja meg véglegesen, de a többit is. Közel járt a valósághoz az 1958-ban írott cikk szerzője is, aki szerint ,, 1878-ban kezdődik a gyár története", bár ő ezt a gyárat egyidejűleg Ürkútról telepíti át mint Neumann Bernát tulajdonát. Keveset téved a munka megindításában is, mivel azt 1878 júniusára teszi. A valóságban erre korábban került sor, amire Libisch József munkakönyve a bizonyíték, aki már 1878. április 22-én az ajkai üveggyárban mint „Glasschleifer" (üvegköszörüs) dolgozott. A munkakönyvben látható az ajkai üveggyár pecsétjén kívül Neumann aláírása is. Helyesbíti önmagát a kamara is az úrkúti üveggyár szünetelését illetően, bizonyítva azt, hogy a gyár valóban már korábban megszűnt: „Van tehát a kamarai kerületben jelenleg 3 üveghuta, és pedig: Német-Lukafán Somogy-, Vétyemben Zala- és Ajkán Veszprém megyében. A készítmény közönséges zöld homor- és táblaüvegben, mintegy 600.000 tuczatra, 65.000 frt. értékben tehető. Az áru részint az országban, részint Szlavóniában és Horvátországban szokott elkelni."

63 Az összesített adatokból az ajkai üveggyár részesedését már csak azért sem lehet megállapítani, mivel nem készített táblaüveget. De arra nincs adat, hogy horvát-szlavóniai piacra az ajkai üveggyár termékei — Neumann idejében — eljutottak volna. Az okot az 1878. évi berlini kongresszus határozatában találjuk, amely Szerbiát egy — az osztrák vasutakat Konstantinápollyal összekötő — vasútvonal kiépítésére kötelezte, ami 1885-ben nyílott meg. Az új vasútvonal segítségével nemcsak megszerezték a Balkán piacait az osztrákok, de jobb és olcsóbb áruikkal meg is tartották azokat a magyar termékekkel szemben. Nyilvánvaló, hogy ennek hatását elsősorban a dunántúli üvegipar sínylette meg. Az első áldozatról a kamara 1879. évi jelentése már be is számol: „Tavali főjelentésünkben kimutatott 3 üveggyár közül a zalamegyei, vétyemi gyár az év folyamán üzemét beszüntette."

64 A vétyemi üveggyár nyersanyagként a Mura folyóból importált kavicsot (kvarckövet) használt, amit — piacaival együtt — elvesztett. Neumann Bernátnak így már csak egy versenytársa maradt a Dunántúlon, a Somogy megyei lukafai gyár. Részletesebb a kamara beszámolója is, amiből kiderül, hogy Neumann csupán a tüzelőanyagban tért el az erdei huták technikájától, az emberi erő alkalmazásával pedig Ajkán teremtett középkori állapotot az úrkútival szemben: „Neumann Bernátnak ajkai üveggyára közvetlen tüzelésre van berendezve és az olvasztó kemencze 8 tégelyre alkalmazva; a zúzás és köszörülés egyelőre emberi erővel történik. A nyersanyagok u. m. hegyi fövény, tűzhatlan agyagföld