Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Kálóczy a báró érdeklődésére válaszolt: „Folyó év és hó 9-én kelt nagybecsű levelére van szerencsém tisztelettel nyilvánítani: miszerint a Tekintetes nagyvázsonyi uradalomnak 1872. nov. 26-án kelt, s e főtisztséghez intézett hivatalos átiratában kérelmezett kőszén-kutatási szerződésre vonatkozó azon kívánatát, mely azon szerződés 4. pontjának átídomítását kéri, a Nagyméltóságú vallás és közoktatási m. kir. Ministeriumhoz 1872. évi november hó 28-án 1090 számú főtiszti jelentésemmel terjesztettem fel, de ezen felterjesztésemre a magas válasz még nem érkezett le. ... Győrött, 1873. január 12-én. Kálóczy Lajos."

2-' Todesco báró padragi terveinek sorsáról hiányoznak a további adatok. Mégsem állítható, hogy ezek a tervek meghiúsultak volna. Az ajkai széntelepeket feltáró Hantken Miksa professzor ugyanis 1878-ban megjelent könyvében, a hármashatár melletti egyik aknát „Todesco akna" néven jelzi, amely 422 méternyire fekszik a tenger szintje felett.

2i Az elnevezésből következik, hogy Todesco — aki nem szerepel a Puzdorékkal kötött szerződés aláírói között — az úrkúti területre átnyúló széntelepek folytán juthatott az akna birtokába. Ez a tény viszont újabb kérdőjellel szaporítja az úrkúti üveggyár megszűnésének körülményeit, ha meggondoljuk, hogy az akna birtokában a széntüzelésre való áttérés lehetősége is adva volt. Hogy erre mégsem került sor, oka lehetett az is, hogy all ezer holdnyi saját erdő fájának felhasználása üvegolvasztásra nem járt olyan anyagi áldozattal, mint a széntüzelésre való áttérés költségei. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül Todescoék idézett folyamodványa sem, amely szerint az úrkúti üveggyár nem „haszonszerzésre" létesült, ennélfogva nem tartozott a „nyereményre számító üzletek közé". A gyár átalakítása azonban csak a haszon biztos tudatában lett volna érdemes, míg a megdrágult fa értékesítése 1875-ben, kockázat nélküli jövedelmet hozott számukra. Nem mellékes körülmény az akkor már forgalomba állított vasút sem, amely Ajkán ment keresztül. Az Ajkától 9 km-re esö Úrkút számára azonban ez alig jelentett előnyt, mivel a két helységet összekötő út csak az év bizonyos szakaszaiban volt járható, így az áru szállítása a vasútig megoldatlan maradt. Ez az út ugyanis a Puzdor birtokon ment keresztül, a birtok határa pedig Ürkúton volt. Karbantartása ügyében évtizedekig folyt a vita a földesúr és a község között, javítására pedig csak nagy esőzések után került sor a korabeli képviselőtestületi jegyzökönyvek szerint. Az úrkúti üveggyár megszűnése igazi okaként mégis az ajkai üveggyár építkezésének megkezdését kell tekintenünk, mivel a vasútállomás mellé épült gyárral a vasúttól 9 kilométerre lévő úrkúti gyár semmiképpen sem versenyezhetett volna. Az eddigiekből látható, hogy az 1878-as év nem jelenthetett fordulópontot Neumann Bernát, illetve az úrkúti üveggyár számára, úgy, ahogy