Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

ezen ügyünkben egy a magyar országban érvényes törvényeket ismerő ügyvéd felvilágosítását kikérni, aki előtt viszont a N.vázsonyi szesz- és üveggyáraink viszonyai voltak teljesen ismeretlenek, e miatt voltunk kénytelenek, hogy folyó évi január 28-án 833. sz. a. kelt végzés szerint a megrendelt bejelentésnek elmulasztása miatt már egyszer 15 frt pénzbírságban történt elmarasztaltatásunk."

12 A folyamodvány az 1862. évi osztrák kereskedelmi törvényre hivatkozott, amire a magyar törvény is épült. E szerint pedig azok a gyárak, amelyek saját termesztésű anyagot dolgoztak fel, nem tartoztak a bejelentésre kötelezettek közé, így az ő gyáraik sem, mivel gyártmányaik: ,, . . . nem vett vagy idegentől szerzett anyagokat dolgoznak fel, hanem gyártmányaik kizárólag magok a földbirtokosok által termesztett agyagok átdolgozására szorítkoznak, nem sorolhatók a nyereményre számított üzletek közé".

13 Panaszolják továbbá, hogy a 11 ezer hold erdőhöz csupán 2100 hold járt föld (Termőföld. — A szerző.) tartozik, rétek és legelök nélkül. A rendkívül sovány föld javítása pedig csak trágyázással lehetséges, ezért vonó állatokat és marhákat kell tenyészteni, amihez a takarmányt a szeszgyárak melléktermékeként nyert moslék (Melasz. — A szerző.) biztosítja. A továbbiakból az is kiderül, hogy miért volt szükség az üveggyárra, valamint az is, hogy saját erdejét sem vághatta ki a saját tetszése szerint a tulajdonos: „Szinte ez áll az Ürkúton felállított üveggyárunkra nézvést is. Mint már fentebb említettük, N. vázsonyi uradalmunk legnagyobb része erdőségből áll, melyből az erdészeti szabályok szerint évente kivágandó fát, az ottani viszonyoknál fogva, közlekedési utak hiányában távol valamely nevezetesebb piacztól, és az amúgy is nagy kiterjedésű erdőségek közepette, nem csak hasznosan nem értékesíthetjük, de annak bármelly alanti ároni eladása is teljesen lehetetlen, ezen oknál fogva voltunk kénytelenek oda üveggyárat építeni: a melly cziknek elkészítéséhez szükséges anyag, nevezetesen a hamuzsír (Potasche) is birtokunkon nyeretik: csakis ezen üveggyárunk teszi lehetővé nagymennyiségű fakészletünk elhasználását és értékesítését, mi másképpen az ottani viszonyoknál fogva teljesen lehetetlen lenne."

14 A nagy kiterjedésű erdő, illetve a fából készített hamuzsír mellett megvolt a jó minőségű agyag is, ahogy azt a korábban idézett szerző is említette. Nem volt gépesítve sem az úrkúti üveggyár, mivel — víz hiányában — csapóerőt sem alkalmazhattak, amint azt a felvidéki üveghutáknál tették gépeik mozgatására. Megegyeznek a szerző által vázolt körülmények is az erdő és a fa szerepét illetően, mivel az olvasztókemencékben eltüzelt fa hamujából valóban hamuzsírt főztek. Mindezekből mégsem az következik, hogy Ürkúton — a múlt század nyolcvanas