Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

fogadta el: a pesti támadás színlelésére az Aulich hadtestet hagyják hátra, a föerőket pedig megindítják észak felé a Duna bal partja mentén. A haditerv jónak bizonyult: április 10-én Klapka és Damjanich hadteste Vácott megütközött Götz tábornok hadtestével, szétszórta az ellenséges alakulatokat, majd erőltetett menetben vonult tovább Ipolyságon át Lévára, s április 19-én fényes győzelmet aratott Nagysallónál, egy héttel később pedig felszabadította Komáromot. A megfutott Weiden 25 ezer emberével Pozsony felé vette útját. Perczel a Délvidéken, a Bánátban és a Bácskában ér el jelentős sikereket: Bem segítségével május közepére megtisztítja a Bánátot az ellenségtől. A háború befejezéséhez az ellenséges erők megsemmisítésére lett vol­na szükség, de a komáromi győzelem után Görgei s a magyar katonai közvélemény nem a politikai-katonai szempontból legjelentősebb, legtöb­bet ígérő cél — az osztrák főváros — elleni támadásra gondolt, hanem a magyar főváros felszabadítására. A két héten túl is elhúzódó ostrom azonban pótolhatatlan időveszteséget okozott. Az ellenséges fősereg tel­jes megveretését elkerülte ugyan, de az áprilisi hadműveletekből komoly­veszteségekkel került ki: alakulatai megtépázódtak, s kénytelen volt fel­adni a Dunántúl északi felét. Újabb veszteségeket jelentett számára, hogy a Noszlopy Gáspár vezette népfelkelés kiűzi a helyőrségi szolgálatot ellá­tó csapatait Somogy és Zala megyékből. 888 Az április eleji magyar sikerek nyomában Veszprém megye lakosságát is bizakodás és remény töltötte el. A megyeszékhelyen állomásozó oszt­rák katonai helyőrséget április 11-én délelőtt 10 és 11 óra között riadó­készültségbe helyezik, majd kivezénylik a városból. Az ellenség kivonu­lását követően ünnepi hangulat töltötte el a város népét: ,, . . . az embe­rek vidámabb s mosolygósabb pofát vágtak egymásra, rnég a szellő is vi­dámabb- s kellemetesebben lengedezett." 889 A következő napokban fellé­legzett a város. Kezdte visszanyerni régebbi arculatát. A diákok és a fia­talok lövegjeire újra felkerültek a nemzeti szalagok, s „mindenfelé apró szóbeli sértések s bosszúállások vitetődtek végbe az úgynevezett schwarz­gelb embereken" 890 , járják a „meszelök a keringőt", s az eddig kopár fa­lak Kossuthot éljenző feliratokkal telnek meg. Ám a teljes felszabadulás még nem érkezett el. A várva várt honvédcsapatok helyett 16-án, majd ezután többször is a visszavonuló osztrák csapatok pihennek meg Veszp­rémben. Április 24-én, 25-én, majd 26-án a hátráló osztrákok tömege lepi el a környéket. Fiáth biztosi működését már lényegében 24-én megszűnt­nek tekinthetjük. Személyi titkára, Kassics Béla ugyan még 26-án is el­végzi hivatali kötelességeit, ám érdemi intézkedésekre már nem futja idejéből. 891 Fiáth utolsó jelentős intézkedése, hogy 24-én titkára, a „biz­tosi titoknok" révén, a „közbátorság szempontjából kiindulva" a fehér-

Next

/
Thumbnails
Contents