Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

A németajkú Akán az 1822. évi kontraktus szerint a községet negyedévi bormérés illeti meg, de ők az 1836. évi úrbéri törvények kihirdetése után rögtön fél évre emelik, egészen addig, míg az 1847. augusztus 8-i megyei törvényszék által is jóváhagyott úriszéki ítélet újra a negyedévet meg nem állapítja. Az 1848. évi törvényekre hivatkozva ismét félévre emelték a kocsmáitatást. 1849 elején Windisch-Grätz manifesztumaira hivatkozva tagadják meg a bormérés idejének leszállítását. A tiszti vizsgálatot követően csak ismételt erélyes felszólításra veszik le cégéreiket.

876 Gróf Zichy Miklós idézett, február 3-án kelt levelében a törvényesség visszatérésének, az anarchikus állapotok megszüntetésének tekintette a császári csapatok berendezkedését és mindjárt megragadta az alkalmat és a törvény szigorát kérte az engedély nélküli borkimérésekre.

877 Csirke Károly járási szolgabíró másnap, február 4-én rövid szemlét tartott járása székhelyén, Palotán és összesen 31 cégéres bormérőt írt össze. Azonnal felszólította őket cégéreik bevételére. Az uradalom mindkét részéről jelenlevő főtiszteket felhívta, hogy a további elégedetlenkedőket neki személy szerint jelentsék. A börtönnel való fenyegetőzés meghozta a várt eredményt: február 5-én reggelre a borcégérek megszűntek a ,,maguk dicsőségében fényleni".

878 Miután a szolgabíró az elmúlt évi fő bormérőket elfogatta és a hónap végén bebörtönöztette, a Zichyeknek többé a cégérek már nem okoztak gondot. Csuzy Pál február 21-én pölöskei pusztán élő cselédjei bormérését fájlalja: éppen azokét, akik fél év múlva, július 16-án árendásaival karöltve megakadályozzák a megyei küldöttséget az adóssági perben ellene hozott ítélet végrehajtásában.

879 Detrich Zsigmond ugyanekkor, február 21-én a tésiek jogtalan bor- és pálinkamérésének megszüntetését indítványozza. Az alsópapság elleni mozgalmak kisebb erővel ugyan, de 1849-ben is folytatódnak. Először a bakonybéli zsellérek tagadják meg a helybeli plébánosnak járó ölfa kivágását és beszállítását. Ürügyül a márciusi törvényekre és a jelenlegi zavaros körülményekre hivatkoznak. Sárkány Miklós apát előtt február 4-én ,,három hites és három népember" jelenik meg és kereken kijelentik, hogy a „község jelenben a papfa nem vágását határozta el, hanem inkább a zavarok megszűntével egy ölet fognának vágni. . ." Abban reménykednek, hogy a papfa vagy karácsonyfa kiszolgáltatását meg lehet szüntetni. Az apát éppen ezért határozott intézkedésre kéri fel az alispánt, nehogy „a bujtogatok merészsége a siker által ujabb ürügyet s alkalmat találhasson".

880 Kolossváry szolgabíró március 7-én kapja az utasítást, hogy az ellenszegülőket karhatalom segítségével fogassa be. Megbízatása teljes sikerrel jár. Két nap múlva a bakonybéliek minden ellenállás nélkül hozzálátnak a favágáshoz.

881