Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

1848 végén, 1849 első hónapjaiban a parasztmozgalmak országszerte elcsendesedtek. A kormányzat és a hadvezetés súlyos erőfeszítései folytán már február végére a Tisza-völgy védelmére 50 ezer főnyi honvédsereget sikerült összevonni a mellékhadszínterekről, s ezzel a terveknek megfelelően megkezdődhetett a stratégiai ellentámadás megindításának előkészítése. Ehhez járult még, hogy Bem tábornok Erdélyben a sikeres csapatösszevonások révén 13 ezerre nőtt seregével december közepére támadásba mehetett át, s az ott állomásozó császári csapatokra, a román határőralakulatokra, az orosz segédcsapatokra és a román felkelőkre egymás után mért csapást. Sikeres hadjáratának eredménye, hogy március második felére megtisztította Erdélyt az ellenségtől, s ezzel elsődleges célját, az ország ideiglenes fővárosának, Debrecennek az ellenség kezére jutását megakadályozta. A válságos helyzetben Debrecenben tartózkodó kormány és az országgyűlés legfőbb gondjának a szabadságharc ügyének megmentését, a nemzeti egységfront megteremtését tartja. A parasztság sorskérdéseinek megoldatlanságáról nem vesz tudomást, a paraszti tömegek igényeit továbbra is a honmentés követelményének rendeli alá. A Honvédelmi Bizottmányt elsőként Nagy Károly miniszteri osztályfőnök által előterjesztett rendelettervezet figyelmezteti a kormány parasztpolitikája továbbfejlesztésének szükségességére, majd a márciusi fiatalok legjobbjai nyilatkoznak hasonló szellemben. A tervezetek amellett, hogy a vitás jellegű telkeket használó parasztokat védik a földesúri erőszakoskodások ellen, a nem úrbéres földek esetleges állami megváltását is célozzák.

882 A baloldal egyre több tagja ismeri fel márciusra a nép honvédelmi készsége és földigénye közti összefüggést. A radikálisokból álló Egyenlőségi Társulat március 25-én megjelent felhívásában az úrbéri maradványok eltörlésén túlmenően a hazaárulók elkobzott birtokainak a hazafiak között történő felosztása mellett is hitet tett. Vasvári Pál az állami földek és a hazaárulók földjeinek a közvitézek részére történő felosztását szorgalmazza azért, hogy a nép hazafias lelkesedését növelhessék. A parasztkérdés megoldásában Táncsics megy a legtovább. A „Forradalom" című röpiratában minden 2000 holdon felüli nagybirtok államosítását, s az államosított földeknek kisebb parcellákban történő kiosztását sürgette. A kormány 1849-i parasztpolitikája mindössze egyetlen téren jelent előrelépést 1848 szeptemberéhez képest; az április 19-i úrbéri rendelet kibocsátása terén. A rendelet Nagy József szatmári kormánybiztos fogalmazata alapján, Nyáry és Kossuth megjegyzéseivel jelent meg a Közlöny április 22-i számában. A rendelet alkotói általános rendezés helyett a földesúri visszaélések meggátlását tartották szem előtt.

mi A rendelet kimondja, hogy a homályos jellegű földek majorsági vagy úrbéri voltát