Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

ban ezt követően sem szűnnek meg, sőt a következő hetekben — különösen a császári helyőrség kivonulása után — egyre erőteljesebben jelentkeznek. Április 28-án, szombaton késő este a mesterlegényekből, inasokból, gyerekekből álló nagy csoport ,,zenebonás mozgalommal" járja a várost, s a sárga-fekete érzelmeik miatt közismert háztulajdonosok ablakait bedobálja.

848 A város elöljárósága az éjjeli rend biztosítása érdekében május elején ideiglenes polgárőrséget állít fel; a naponta este 8 órától éjfél utáni 2 óráig szolgálatot teljesítő, váltásonként 45 főből álló fegyveres polgárság minden 8 óra utáni csoportosulást és kicsapongást megakadályoz az állandó bizottmány újraalakításáig.

849 2. Parasztmozgalmak 1849 elején Veszprém megye parasztsága — más megyék agrárnépességéhez hasonlóan - számtalanszor tapasztalhatta már 1848-ban, hogy panaszos folyamodásaival, kérvényeivel a remélt eredményt el nem érheti. A megye nemesi vezetése nem egyszer megmutatta, hogy ha a szükség megköveteli, a katonai erőt sem rest igénybe venni a parasztság mozgalmainak elfojtására. Az egyenlőségi illúziók ugyan már 1848 tavaszán megtépázódtak, a remény azonban még az év nyarán is tovább élt, hogy a népképviseleti alapon összeülő országgyűlés a parasztság helyzetével komolyan foglalkozni fog, s a nemesség további lényeges engedményekre hajlandó. Az év végéig azonban nemcsak azt kellett látniuk, hogy a törvényhozás az érdemleges lépésektől óvakodik, hanem azt is, hogy a megyei közigazgatás jóindulatában sem bízhatnak, hiszen a tisztviselők a törvényszabta kereteket egyetlen esetben sem léphetik át. Az első magyar népképviseleti hongyülés baloldala 1848 szeptemberében elérte ugyan, hogy a jobbágyrendszer maradványainak felszámolását napirendre tűzzék, de elképzeléseit az ellenforradalom támadása, a honvédelem kérdésének előtérbe kerülése miatt már nem valósíthatta meg. A magyar forradalom vezetői a következő hónapokban már gondolni sem mertek arra, hogy a parasztság tömegeinek a szölödézsma eltörlése után további engedményeket tegyenek, mert attól féltek, hogy ennek következtében a birtokos osztály nagy részével találnák szembe magukat, s a keletkező ellentétek mindenképpen csak a honvédelem ügyének ártanának. Kossuthnak a képviselőház december 14-i ülésén elhangzott állásfoglalása a parasztkérdésben is egyértelmű irányvonalat ad a kormány és a liberális nemesség vezető rétege számára: a nemzeti érdeket — a külső veszély elhárítását — a szűkös osztályérdekek fölé kell helyezni. ,, . . . holmi legelő kérdésekkel, vagy bármivel fellázítani a né-