Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

pet annyit tesz, mint kevesbíteni azon erőt, melyre szükség van a haza megmentése munkájában."*

5

" A haza, a nemzet létérdekeire való állandó hivatkozás azonban korántsem volt elegendő a parasztság megnyugtatására. Ahhoz a paraszti igények kielégítésére, a jobbágyfelszabadítás kereteinek merész kitágítására lett volna szükség. Merész továbblépésre azonban a kormány sem gondolt, bár tisztában volt azzal, hogy közel sem tett meg mindent a parasztság megnyerésére. Ügy vélte, hogy a külső veszély megszűntével lehetőség nyílik a parasztkérdés újratárgyalására, s bizonyos előrehaladásra. 1849 elején változatlan álláspontja mellett csupán arra törekszik, hogy a parasztság indokolatlan túlterhelését megakadályozza, a katonai beszállásolás, katonatartás terheit csökkentse. A képviselőház január 13-i határozata halálbüntetéssel sújtja mindazokat, akik a népet zsarolják, s ígéretet tesz arra nézve, hogy katonatartás költségeit az állam meg fogja téríteni, illetve be fogja számítani a rendes évi adóba. Hasonló szellemben születik az a rendelet, amely a katonai élelmezést szabályozza országos szinten."'

1 A parasztság tömegei felismerték, hogy az ellenforradalom fegyveres támadásának megindulásával a jobbágyfelszabadulás vívmányai kerültek veszélybe, s egyöntetűen a honvédelem ügye mellé álltak abban a reményben, hogy az ellenség visszaverése után újabb jótéteményekben részesülhetnek. A hivatalos propaganda tudatosan is élesztgette ezeket a reményeket azzal, hogy a honvédeknek, sebesült katonáknak földet ígért. A birtokos osztály tagjai közben — különösen az ellenséges megszállástól mentes megyékben — arra törekedtek, hogy a jobbágyfelszabadítás következtében elvesztett jövedelmeiket valamiképpen pótolják. Minden adandó alkalmat felhasználtak arra, hogy a kétes jellegű földek esetében az érintett területek majorsági voltát bebizonyítsák, s a törvényekre hivatkozva ezek után szolgálatokra kötelezzék a jobbágyokat. Sok esetben a kiesett munkaerő pótlására a robotot visszamenőleg is megkövetelték és behajtották. A megoldás egyik formájának kínálkozott az is, hogy a majorsági haszonbéres földek után járó bérleti díjat különféle indoklással növeljék/'

2 Veszprém megyében az általunk ismert források ilyen esetekről nem számolnak be, ami jórészt az idegen katonaság jelenlétének, a törvényesség szigorú megkövetelésének köszönhető. A parasztság mozgalmai azonban a számos megoldatlan probléma következtében a téli és tavaszi hónapokban sem szűnnek meg, ha a tavaszi és nyári időszakhoz viszonyítva csendeseknek nevezhetők is. A volt úrbéresek körében — a téli-tavaszi időjárási viszonyok sajátosságainak megfelelően — elsősorban a legelő- és erdőhasználat, valamint a kocsmáitatás terén bontakoznak ki kisebb mozgalmak.