Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

főnyi seregének főerői Varasdon át Nagykanizsa irányába vonulva kezdték meg a dunántúli hadjáratot azzal a céllal, hogy Roth tábornok Pécs felől érkező tartalékhadtestével Székesfehérvárnál egyesülnek, s a főváros elfoglalásával egycsapásra megpecsételik a magyar forradalom sorsát. A következő hetek eseményei Jelacic reményeit látszottak igazolni. Teleki Ádám gróf, a dunántúli magyar haderők parancsnoka nem szállt szembe a támadókkal, hanem minden ellenállás nélkül visszavonult Keszthelyre, onnan tovább hátrált a Balaton észak-nyugati partja mentén, s ezáltal teljesen szabaddá tette az utat az ellenség előtt. Teleki helyébe lépő István főherceg Bécsbe szökése után az új hadparancsnok, Móga János a Velencei-tó északnyugati partvidékére húzódott vissza, s ütközetre csak az ellenség támadása esetén volt hajlandó. Jelacic — Roth csapatait be sem várva — szeptember 29-én Pákozdnál küzdelembe bocsátkozott, de vereséget szenvedett. Néhány napos fegyverszünet után megkezdi a visszavonulást, s csapatai október 8-án már átlépik az osztrák— magyar határt. Székesfehérvárott, Roth fogadására otthagyott helyőrségét október 3-án népfelkelők fegyverzik le, a visszavonuló Roth-hadtestet Ozoránál a nemzetőrség, a Hunyadi- és Zrínyi-szabadcsapat, valamint a népfelkelők zárják körül és megadásra kényszerítik. A szeptemberi események fordulatot hoztak a magyar forradalom menetében: Jelacic fegyveres támadása, István nádor szökése, Lamberg főparancsnoki kinevezése és Batthyány második kormányalakítási kísérletére adott királyi válasz a liberálisok számára is világossá tette, hogy az udvar a magyar forradalom katonai felszámolására törekszik. A pákozdi csata nemcsak az ellenforradalom gyors győzelmének hiú reményét oszlatta el, hanem azt is megmutatta, hogy a néptömegek egyöntetűen a márciusi vívmányok védelméért szállnak síkra. A honvédelmi harc során pedig lerakták annak a forradalmi kormánynak — az Országos Honvédelmi Bizottmánynak — az alapjait, amely nemsokára kezébe veszi a szabadságharc irányítását. Csány László 1848. szeptember 9-én kelt híres levelében hozza a megye tudomására a „testvérháború" de facto életbelépéséről, Jelacicnak a varasdi hídon történő átkeléséről szóló hírt és egy általános népfelkelés megszervezését rendeli el. Az állandó bizottmány szeptember 11-én mindössze a népfelkelés „eszméjének" terjesztését határozza el, s lépéseket tesz állami fegyverek beszerzésére.

587 A miniszterelnök szeptember 13-án kelt tömeges népfelkelésre szólító rendeletét két nappal később kihirdetik ugyan, de a népfelkelés megszervezésére — más megyéhez hasonlóan — nem gondolnak,

588 holott Batthyány szeptember 12-én Bezerédy Kristófot az összes felkelő sereg parancsnokává nevezi ki. A megyei bizottmány a népfelkelés szervezése érdekében az első gya-