Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

korlati lépéseket csak szeptember 16-án teszi meg. A szolgabírók felada­taként jelöli meg, hogy a népfelkelésre alkalmas egyéneket helységen­ként a nemzetörökkel vegyesen gyakoroltassák, hogy szükség esetén há­romnapi élelemmel ellátva és felfegyverkezve a nemzetöri tisztek ve­zénylete alatt a megyébe betolakodó ellenséget üldözőbe vehessék, s a körülmények kényszerítő hatására esetenként külszolgálat ellátására is képesek legyenek. A felkelő sereg egészét a honvédzászlóaljak fegyelmi rendszabályai alá helyezik. 589 A népfelkelés feladata a gerilla-harcmodor eredményes alkalmazásával a hátországi védelem biztosítása lenne: ,,A Bakonyság körüli nép vegye be magát a Bakonyba nagy tömegekben, s onnét igyekezzék az ellenséget nyugtalanítani, éjjel-nappal zaklatni, s neki minden pillanatban kárt ten­ni; szem előtt tartsa mindig azt, hogy a Bakonyság az ország főereje." 590 Nagyobb méretű ellenállásra azonban márcsak azért sem kerülhet sor, mert a megye a tömeges felkelés megszervezését elmulasztja. A megye lakosságának horvátellenes hangulatát nagyban befolyásolja, hogy az ellenség a megye 17 szolgabírói járása (kerülete) közül mindössze 2 já­rásban tartózkodik huzamosabb ideig, de sarcolásnál egyéb kárt nem okoz. A felkelő sereg a megyéből október közepén mozdul ki Nugent üldö­zésére, de Jánosházáról Havranek Lajos őrnagy a rosszul felszerelt, ki­képzetlen, harcra alkalmatlan népfelkelőket visszaküldi és csak a veszp­rémi első nemzetőr zászlóaljjal vonul tovább a Muraközbe. 591 Mindent egybevéve tehát a népfelkelés intézménye a megyében teljesen életkép­telennek bizonyul. Megerősítésére a megyei bizottmány csak az év végén tesz komolyabb erőfeszítéseket, szerepét azonban ekkor már egyre in­kább az ún. szabadcsapatok vagy gerillacsapatok veszik át. 592 Szeptember második felében az ellenség által megszállt Mezőföld la­kossága körében szórványos fegyveres ellenállás alakul ki. Mezőszent­györgyön a helybeliek, amikor a horvát tábor utóvédcsapatából többen ,,rablózsiványok módjára" dúlni kezdenek a faluban, elkeseredésükben megtámadják a féktelenkedő katonákat és többet — köztük egy főhad­nagyot — megölnek. Balatonfőkajárón az utóvédcsapatból 3 horvátot vernek agyon, akik valószínűleg levelet vittek Kanizsa felé. 593 A várható megtorlás megakadályozására a megye szeptember végén a Veszprém­ben tartózkodó somogyi nemzetőrség századosát, Igmándy Károlyt kéri fel a vidék védelmére. Ellátására a várnagy 300 töltényt és 112 kaszát utal ki a megye fegyvertárából. 594 A horvátokkal folytatott kisebb ösz­szetűzések sebesültjeinek ápolásáról a veszprémi katonai kórház gondos­kodik. 595 Az „ellenség által felzaklatott vidék" népe felháborodottan veszi tudo-

Next

/
Thumbnails
Contents