Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

ságot, amelyet a valóságos mozgás okozott: hiszen ami még tegnap úrbéres föld volt, az rövid idö múlva allodiális lett; egy ideig árendásföldként használták, később kontraktuálisként stb. A kategóriák pontos meghatározását és helyes alkalmazását csak a történeti módszer biztosíthatja. Az allodiális jogviszonyban élő megyei népesség számának becslésszerű meghatározása mindeddig nem történt meg. A hiány pótlására, legalább irányszámok megadására az 1845. évi megyei közmunkák összeírását használjuk fel. Az összeírás az úrbéri népesség mellett tartalmazza a „nem úrbéri telkes", ,,házas" és „hazátlan zsellér", valamint a „majorsági telepes", „házas" és „hazátlan zsellér" kategóriáit, a házak és a telkek számát településenként. Az adatok összesítésével megoszlásuk járásonként így alakul: I. Veszprémi járás: 49 helység 4502 fő II. Pápai járás: 34 helység 1549 fő III. Devecseri járás: 50 helység 1157 fő IV. Cseszneki járás: 30 helység 555 fő összesen: 163 helység 7763 fő Mindez a mezővárosi kontraktuális népesség nélkül: I. Veszprémi járás: 46 helység 2194 fő II. Pápai járás: 33 helység 406 fő III. Devecseri járás: 47 helység 700 fő IV. Cseszneki járás: 30 helység 555 fő összesen: 156 helység 3855 fő A táblázatok tanúsága szerint a majorsági földön élő lakosság — a mezővárosiakat leszámítva — 19 275 lelket tesz ki; ez a nemesség számának mintegy 2/3-a, az össznépességnek pedig kb. 11%-a. A mezővárosi közmunkára kötelezett nem nemes kontraktuális lakosságot is beszámítva, azt mondhatjuk, hogy a nem úrbéres jogviszonyban élő lakosság a megye népességének kb. 21% -át teszi ki 1844—45-ben. A nem úrbéres lakosság (az összeírásból kimaradt árendásokat, zsidókat, nemeseket is ideértve) a megye összlakosságának kb, 40—45% -át teheti ki.

521 A kuriális helység elnevezést — a benne élő lakosság elkülönítésére — kétféle értelemben használták 1848 előtt: jelölték vele azokat a nemesi—