Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

ményt továbbra is fenntartotta.'

14 Később panaszukat visszavontják. Rövid időn belül az elégedetlen lakosság kimondottan nemzetiségi követeléssel lép fel. A Budapesti Híradó a Hazánk egyik cikke nyomán júniusban a bakonyi szlovák lakosság zavargásáról számol be: a súriak a katolikus esperes ellen támadtak, méltatlankodtak, ablakait beverték, a templom zászlóit szétszaggatták, amiért nem hajlandó anyanyelvükön prédikálni.'

10 Hasonló nemzetiségi követelésekkel a megyében másutt nem találkozunk. Egy régebbi, erőszakos nyelvi magyarosítás elleni mozgalomról viszont tudunk. Akkor nemzetiségi jogaikért a lajoskomáromiak szálltak síkra.

0

"' A Budapesti Híradó a várható nemzetiségi mozgalmak elfojtására a nemzetőrség mielőbbi felfegyverzését látja szükségesnek. A katolikus alsópapság a magas klérus megyei vezetőinek befolyására, a katolikus egyház pozíciójának erősítésére a megye politikai életében is aktivizálja magát. A nyári népképviseleti országgyűlés követválasztási küzdelmekbe beleavatkozva a teszéri, csóti, vanyolai, lovászpatonai, és ugodi katolikus lelkészek Szabadhegyi Antal követjelölt ellen „becsületsértő módon izgatván", híveiket — különösen Csótról — egyenesen az ö agyonverésére küldik Ugodra. Szabadhegyi május 8-tól június 6-ig, kinevezésétől lemondásáig a választók összeírásával foglalkozó ugodi kerületi választmány elnökeként tevékenykedik. Lemondásában az ellene való izgatás is kétségtelenül szerepet játszik, de az igazi ok mégis az, hogy elhatározza, indul a követválasztáson. Lejáratására azért törekednek, hogy Sárkány Miklós bakonybéli apát győzelmét előkészítsék. De tervük nem sikerül, mert a választási küzdelemből 576 szótöbbséggel Szabadhegyi Antal kerül ki győztesen.

017 Szabadhegyi törvényes jogainál fogva

olti ezután rögtön kéri becsületsértési ügye kivizsgálását és a lázítók megfenyítését,

019 de erre a következő évben sem kerítenek sort.

020 6. A majorsági földön élők, ill. majorsági földet birtoklók mozgalma 1848 őszéig A majorsági földön élő, s majorsági földet használó allodiális jogállású népesség körébe soroljuk a kurialistákat, kontraktualistákat, cenzualistákat és árendásokat. Közös jellemzőjük, hogy allodiális típusú földet használnak magánjogi szerződések által meghatározott feltételek mellett. Éles határ nincs a különböző kategóriák között. A korabeli gazdasági szakirodalom, a hivatalos statisztika szóhasználatában gyakran összemosódott az egyes kifejezések értelme; a termikus technicusok alkalmazásában gyakorta teljes zűrzavar uralkodott. Hűen tükrözte azt a bizonytalan-