Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

biztosítása érdekében május 14-én hivatalos levélben keresi meg az állandó bizottmányt.'

02 Kéri, hogy a papi járandóságok pontos kiszolgáltatására hívják fel a lakosságot, mert a hívek sok helyen a szolgáltatások kérdésében már ,,idegenségöket kijelentették", a szolgálatokat „részint meg tagadták".

503 Kérését a megye mégsem teljesíti, mert attól tart, hogy a felsőbb utasítások megismétlése a nép körében „könnyen nem létező vágyakat szülne".'''

04 Az alsópapság és a felekezeti tanítóság azonban nem várja meg a megye intézkedéseit, maga is szorgalmazni kezdi helyzetének javítását. Szabó Zsigmond dégi református lelkész és Zánthó Péter iskolatanító az országgyűlés által meghatározott egy, illetve fél telekhez járó legelő kiadását sürgetik, hogy jövedelmeiket növeljék.Június elején a községgel végül úgy egyeznek meg, hogy mindaddig, amíg az egyházi személyeknek a szerződés szerint járó szolgálatokat a törvény el nem törli, addig a legelőilletőséget közösen fogják használni."

u> Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter július 20-án úgy rendelkezik, hogy ameddig a törvény másképp nem kívánja, papi tartozásaikat a hívek teljesítsék, a megye tisztségviselői pedig tettleges ellenállás esetén a „polgári rend és közbéke fenntartására erélyesen ügyeljenek"."" A rendeletet a megye augusztus elején hirdeti ki; ekkorra már egy sereg helyen megtagadják a papi járandóságot. Ajkarendeken, Városlödön, Peremartonban az „engedetlen" szerződött zsellérek a plébános számára elvégezni szokott ugarszántásra és az aratásra nem jelennek meg. Mlinarik László karhatalommal kényszeríti őket munkára.

MH Peremartonban a szolgabíró, minthogy a lelkész gabonáját már részes aratókkal learattatta, a kárpótlás határidejét július 23-ra tűzi ki, a karhatalom alkalmazását csak sikertelenség esetére tartja fenn."

09 Márkó a katolikus pap és tanító házának fenntartására kijelölt malom építési engedélyének mielőbbi kiadása miatt egyenesen Deákhoz fordul, aki a megyéhez teszi át az ügyet.'

1

" Ferenczi Eduárd jásdi lelkész katolikus hívei októberben annak a hírnek hallatára, hogy az országgyűlés az alsópapság állami fizetésének bevezetéséről tárgyal, járandóságaikat megtagadják.'

11 A szolgabírói felvilágosítás és intés hatására november elején tartozásaikat önként kiegyenlítik.'

1

'

2 A súri evangélikus egyház számára kiszolgálni szokott tűzifát a földesúr tagadja meg.'

13 A súri evangélikus egyház tagjai az „Idvesség 1848-ik, polgári szabadságunk 1-ső esztendejének tavaszhó 30-án" kelt folyamodásukban „az új, Mátyás király szellemével megszentelt magyar kormánytul" várja, hogy a lelkész és iskolatanító számára a földesúr által 1823-ig ingyen adott 18 öl fát újra megkapják az „egyház hivatalnokai". Kérésüket azzal indokolják, hogy gróf Zichy Miklós 1823-ban az „evangélmiakat ezen joguktól megfosztá", míg a katolikusoknak a kedvez-