Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

még május végén. A keletkező földmennyiséget a közlegelő növelésére fordítaná. Legeltetési gondjainak megoldását jelentené a régi pagonyok zár alóli feloldása is. Június elején már az ún. Beregi urasági tábla in­gyenes átadását követelik. Arra hivatkoznak, hogy 1845 előtt a tarlót és vetést szabadon legeltethették. Az uradalom elismeri, hogy a jobbágyok azelőtt valóban legeltethették a táblát, csakhogy nem ingyért, hanem megállapított kézi munka fejében. 358 Ezek után alig valószínű, hogy a község bírósági keresetet indít, hiszen semmi reménye a per kedvező kimenetelére nincsen. 359 A pápai Esterházy-uradalomhoz tartozó Nyara­don már április elején mozgolódnak a parasztok. A hónap közepén a minisztériumot, annak vége felé a megyét keresik meg folyamodványaik­kal. ,, . . . még régi, elhunyt atyáiktól firól fira öröklött hibáikat és sérel­meiket hallván-tudván", erővel elvett határbeli rétjeik és szántóföldjeik visszaadását sürgetik. 360 A megye hivatalos jelentését csak június 9-én terjeszti fel, 361 s amíg Deák rendelete megérkezik, a „nyughatatlan nép" több ízben is megismétli követeléseit. Az igazságügyminiszter július 23-án kelt rendeletében elutasítja és keményen megdorgálja a makacs­kodó lakosokat. 362 Előttük azonban a miniszteri szó is keveset számít: augusztus elején a kormányhivatal újabb panaszaikkal kénytelen foglal­kozni. 363 Követeléseik körét a Bivalyos nevezetű réttel és a Borsosgyőr­höz csatolt Bánomtelek elnevezésű legelővel bővítik. A közlegelőn a tüskevágás jogát is szeretnék megszerezni. Meghallgatásukban hiába reménykednek. A gróf Somogyi család lovászpatonai ökörtilosát 1848 tavaszán foglalják el és legeltetik le a helybeli lakosok. Az okozott káro­kat a megye mezei rendőrségi úton térítteti meg. Az eljárásra azonban Eőry Antal szolgabíró halála miatt csak 1849 tavaszán kerülhet sor. 364 Az Esterházyak uradalmához tartozó Oszlopon a legelőelkülönözést tart­ják sérelmesnek a parasztok. 360 Hunkár Mihály szolgabíró nem teljesíti kiküldetését. 366 Június 10-én a község panaszként terjeszti elő, hogy az uradalom a paraszti rétek elé kártékony gátat állított. A földesúr azon­ban a járási szolgabíró felszólítására sem távolítja el a gátat. A lakosok kárait a bizottmány a mezei rendőrségről alkotott törvények értelmében téríti meg. 367 ősiben, ahol a földesúrnak, a veszprémi püspöknek a XVIII. század végén már 350 hold kiterjedésű allodiuma van, legelőin hatalmas birkanyájakat tart és birtokát jobbágyi robottal művelteti, 368 az úrbéres népesség közötti gazdasági érdekellentéteket a legelőelkülö­nözés élezi ki. A zsellérek május elején előterjesztik, hogy a rendezés al­kalmával kiadott legelőmennyiség kevésnek fog bizonyulni, ha barmai­kat a telkesek legelőire nem hajthatják rá. A megyei bizottmány Kup­ricz Imre szolgabírót bízza meg annak kivizsgálására, hogy a parasztság két rétege között megtörtént-e a legelőelkülönözés, s amennyiben a zsel-

Next

/
Thumbnails
Contents