Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

lérek illetményét külön hasították lei, kísérelje meg a panasz megegyezéses megszüntetését.

369 De sem ö,

370 sem Fodor László szolgabíró nem teljesíti megbízatását. A következő év júliusában a lakosok maguk kényszerítik ki a megye hivatalnokainak megjelenését az uradalom tilosának szorgalmas etetésével.

371 1848 tavaszán a község egésze érzi sértve magát, amikor a veszprémi püspök több vidéki származású egyént telepít a faluba. A helység elöljáróinak vezetésével az idegeneket távozásra kényszerítik, s csak a törvényhatóság közbelépésére állnak el ,,kárhozatos" elhatározásuktól.

372 Magyarpolányban az előző évben a robotolás ideje alatt nem biztosította az uraság a nyári legelőt, aminek következtében kénytelenek voltak saját rétjeiket leetetni. A kevés termés pedig lehetetlenné tette, hogy a katonaság számára előírt szénaadagot kiszolgáltassák.

373 1848 május végén, június elején a majorsági földeket aztán olyan nagymértékben pusztítják, hogy a megyei bizottmány karhatalom kirendelését is szükségesnek látja.

374 A törvénytelen legelőfoglalások továbbra sem szűnnek meg: a lázítókat szeptember és december folyamán a szolgabíró kénytelen befogatni.

375 Németszombathely földesura, gróf Esterházy Ferenc az alispán segítségével kívánja a legelöelkülönözést egyezség útján véghezvinni, de ez a lakosság ellenállása miatt nem sikerül.

376 A megindított pert a következő évben sem fejezik be.

377 Balatonfőkajáron a kamara 9 holdjával és egy tagban ígérte kiadni a jobbágyok legelőilletményét a ,,lelke legelőn", az ún. Laposon. Mire a kimérésre került a sor, megváltozott a földesúr véleménye: két tagban adta ki a legelőt, egy részét — az ún. Homokoson — gyenge minőségű földterületen, amelyet csak úgy fogadtak el, ha kárpótlásul fejenként mintegy 30 öl széles területet kapnak birtokaik végén, ahol a Balaton-part kiszögellései miatt állandó omlásveszély áll fenn. Kárpótlást azonban csak a helyi közbirtokosok kapnak. A parasztok jól emlékeznek még gróf Zichy Domonkos néhány éve elhangzott szavaira: ,,Én papi hitemre mondom kendteknek, csak vállalják el kendtek a Homokoson, ami esik; az a 20 öl szélességű térség kendteké fog lenni, én azt a magaméból adom kendteknek."

378 A legelőelkülönözési sérelem mellett a telekcsonkítások, rossz minőségű rét kimérése, szőleik elvétele elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a földesúri szónak kevés hitelt adjanak 1848-ban Kajáron és környékén. Az úrbéres jellegű földek négy kategóriája (a telki- és maradványföld, pusztatelek és a haszonföld típusa) közül

379 terjedelmét tekintve a legkisebb, mindössze néhány száz négyszögölt kitevő, de a legjobb minőségű, legtermékenyebb földeket jelentették a haszonföldek: a káposztásés kenderföldek. Az úrbérrendezés során legtöbb helyen nem vették fel őket az urbáriumokba, így tehát lényegében remanenciának tekinthet-